Az élet meg minden

Gazda Albert huszonhárom hónapig volt katona. Magyarként. A szovjet hadseregben.Ebben az epizódban vele beszélgetek egy új könyvről, amelyben erről a katonaidőről ír. Ám ezen kívül még nagyon sok téma szóba kerül: a szorongatott helyzetben lévő kárpátaljai magyarok, ukrán oligarchák, nyugatos oroszok, Nagy Péter, Napóleon, egy rejtélyes, 200-as kódjelű katonai szállítmány, jégkorong és kézműves sörök, valamint a dráma, hogy eltűnt a konzervatív sajtó Magyarországon.Az 1966-ban Kárpátalján született Gazda Albert 1991-ben kezdett dolgozni a Kurír című napilapnál, később a Magyar Hírlapnál parlamenti tudósító, a Világgazdaságnál rovatszerkesztő lett. 2006-tól már az Indexnél találjuk, ahol vezette a gazdasági, a sport, majd a kulturális rovatot is, és ahol később lapszerkesztőként dolgozott.2011-től Gazda Albert az Origo hírportál főszerkesztője lett, majd az első befolyásolási kísérletek miatt távozott posztjáról.2014-től a magyar médiában akkor sajátos színfoltot jelentő Cink hírportál szerkesztője lett. A Cink megszűnése után — az úgynevezett G-napot követő időszakban — a Fidesztől független Magyar Nemzet főmunkatársaként, rovatvezetőjeként, majd főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, egészen a lap 2018-as bezárásáig.Mindemellett Gazda Albert meghatározó szerző volt a magyar borreneszánszban fontos szerepet játszó Művelt Alkoholista blogban, a hazai jégkorongsport legfontosabb orgánumát, a ma már hírportálként működő Jégkorongblogot pedig a mai napig szerkeszti.És, bár a műsorban nem esik szó róla, de legalább itt érdemes megemlíteni: Gazda Albertnek több éven át futott a Lövenberg Balázzsal közösen készített, Három kérdés című podcastja. A podcast 152 epizódot élt meg, sajnos idén januárban megszűnt. (Az eddigi epizódok azonban továbbra is elérhetőek!)Linkek a műsorban elhangzó témákhozGazda Albert Wikipedia-oldala.Gazda Albert műsorban is említett cikkei, könyvei:Cikkek A félreértett Béla (cikk Hamvas Béla A bor filozófiája című művének félreértéséről) Gazda Albert cikkei a Magyar Hangban Könyvek Katonakönyv (2019) Az élet értelme – Magyar jégkorongkönyv (2016) Kárpátalja – Magyar lakok (2012) Boremberek (2002) Az epizódban említett egyéb könyvek, filmek, művészek Szvjatlana Alekszievics: Fiúk cinkkoporsóban Hamvas Béla: A bor filozófiája Alekszej Balabanov: 200-as rakomány (a filmet a magyar mozikban Bádogkoporsó címmel vetítették) ifj. Vidnyánszki Attila és a Sztalker Csoport Az epizódban említett egyéb cikkek A Wall Street Journal cikke az amerikai hősi halottak hazaszállításáról (a Google felől olykor átenged a fizetőfalon, de sajnos a WSJ cikkei alapvetően csak előfizetéssel hozzáférhetőek) Plankó Gergely cikke a nyelvpolitikáról a 444-en G. Fodor Gábor interjúja Gazda Alberttel Felföldi Zoltán cikke a Válasz Online-on (A műsorban vidéki, jobboldali szavazóként emlegeti Albert) Bódis András cikke a NER gazdasági térfoglalásáról a Válasz Online-on Gazda Albert katonáskodásának helyszínei Grodno (Hrodna) Lepel (Lepiel) Boriszov (Bariszav) Az epizódban említett ukrán oligarchák Petro Porosenkó Ihor Kolomojszkij Rinat Ahmetov Viktor Medvecsuk Az epizódban említett (történelmi) események A 2014-es tüntetések és következményei (Gazda Albert cikke a Cinken) A 2004-es ukrajnai „narancsos forradalom” Kárpátalja története a Wikipédián Kárpátalja 1939-es visszafoglalásának története a Múlt-kor cikkében Az epizódban említett kárpátaljai kézműves sör:CipaTovábbi „újságírós” podcastepizódok #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba #016 Bódis András – A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története #001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa Műsorjegyzetek[0:06:05]A Katonakönyv, amelyben öt katonatörténet van, és amely könyvben Gazda Albert története az első. 23 hónap a szovjet hadseregben. Bevonulás az ungvári egyetemről.[0:09:50]Katonáskodás Fehéroroszországban. Grodno, Lepel, Boriszov. A nyolcvanas évek szovjet hadseregének rendetlensége, a minimális kiképzés, a seprű és lapát mint harci eszköz.[0:13:12]A szovjet kaszárnya elzártsága, a helyiekkel való kommunikáció hiánya.[0:14:25]Mi a különbség az orosz és a fehérorosz nyelv között? Beszélik-e az utóbbit Fehéroroszországban?[0:16:30]Kikből állt össze, milyen nemzetiségekből a szovjet „birodalmi” hadsereg? Az „oroszok” és a „nemoroszok”, vagyis a fehérek és a nemfehérek közötti választóvonal. Az orosz nyelvtudás megléte vagy hiánya – például a kárpátaljai magyaroknál.[0:19:34]Kárpátalja és az ukrán nyelv. Miért oroszul tanultak a 70-es, 80-as években a kárpátaljai magyarok is? „Ukrán, az nem volt.” Az oroszul beszélő ás ukránul tanuló Ukrajna. Az ukrán nyelv elsődleges hatóköre: Nyugat-Ukrajna.[0:23:27]A 2014-es politikai fordulat, amely az addigi nyelvhasználati viszonyokat is megváltoztatta Ukrajnában. Az egymással versengő nacionalista politikák országa, erőszakos ukránosítás. A veszélybe került és a két három generáción belül eltűnő kárpátaljai magyarság.[0:27:38]Miért volt Gazda Albert kicsit optimistább Ukrajnával kapcsolatban 2012-ben, amikor könyve jelent meg Kárpátaljáról? Az ukrajnai rendszerváltások története. Az oligarchiák bebetonozódása a politikai hatalomba. A Status quo felborulása 2014-ben.[0:33:14]Fegyveres konfliktus Ukrajnában. A szakadár területek, a Krím. Az ukrán nacionalista politika, mint ennek következménye: a kárpátaljai magyarság, mint ellenség.[0:39:25]Gazda Albert fóbiája az úttörőtáboroktól. A nagyapák elhurcolása lágerbe 1944 őszén. A munkaképes magyar férfiak deportálása Kárpátalja elfoglalása után.[0:45:21]Az afganisztáni háború a 80-as években. Kárpátaljai sorozottak Afganisztánban.[0:47:43]A háború jelképévé vált cinkkoporsó. Szvjatlana AlekszievicsFiúk Cinkkoporsóban című könyve, amely Albert szerint „politikai pamflet”. Az elesett katonák hazahozatalának kiszervezése magáncégeknek az USA-ban. A „200-as szállítmány” az orosz katonai szlengben. Alekszej Balabanov azonos című filmje.[0:50:53]A Katonakönyv nevei. Gazda Albert névmemóriája.[0:51:33]A szovjet katonaidő nem szörnyű volt, hanem hosszú. Nem dráma, hanem „próza”. A megálló idő és a külvilág eközben továbblépő ideje.[0:54:32]A birodalom változása két év alatt. Gorbacsov és az alkoholtilalom: az alkoholista ország. „A hazugság birodalma”.[0:58:24]A técsői kenyereskocsi, az akkori szovjet világ abszurditása.[0:59:51]Gazda Albert áttelepülése Magyarországra. A sajtókarrier kezdete a Kurírnál. A reggeli és az Esti Kurír. Az „esti” napilap, ami már nem létező médiatípus. Gazda Albert sajtókarrierjének állomásai.[1:05:20]„Most már azt gondolom magamról, hogy nem vagyok újságíró.” A megszűnt konzervatív újságírás és az aktivista baloldali-liberális sajtó. Gazda Albert, akit senki sem hívott sehova a Magyar Nemzet megszűnése után, de akit nem is érdekel a szekértűbor-logika alapján működő sajtó. Annak szükségessége, hogy a média, az újságíró kilépjen ezeknek a játékszabályoknak a hatálya alól: ennek a hozzáállásnak nincs terepe ma Magyarországon.[1:09:19]A Válasz Online konzervatív kísérlete. Az Albertet idegesítő, általa egyoldalúnak és felszínesnek tartott Oroszország-megközelítés. A nyugathoz tartozni akaró Oroszország és ennek az igyekezetnek a „kopása”.[1:14:10]Az Amerika-kép változása Oroszországban. Amerika csökkenő befolyása, az amerikai „soft power” gyengülése.[1:17:57]Az orosz elit történelmi nyugatra tartása, a XIX. századi, francia nyelvű tiszti kar, Nagy Péter és Szentpétervár.[1:20:23]Az ukrajnai konfliktus, mint választóvonal a nyugattal való kapcsolatban.[1:23:46]Újságírás dolgokról, amelyek jobbá tehetik Magyarországot. Borszakírás, Művelt Alkoholista, a magyar borkultúra megteremtésének „hőskora”.[1:26:48]A borról való írás nyelvi nehézségei. A hamis és magasztos megközelítés. „A félreértett Béla” – Gazda Albert írása Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéről.[1:31:26]Hova jutott el ez a borreneszánsz? Miért nem lett világhírű a magyar bor?[1:34:05]Gazda Albert és a kézműves sör. Honnan indult ez a forradalom? Miért pont most lett ez divat?[1:39:11]Albert leköltözése a Facebookról, ennek okai. A kínos dolgokat megosztó ismerősök.[1:43:12]Miért gondolja úgy Albert, hogy az élet kiábrándulások sorozata?[1:44:36]Gazda Albert és a jégkorong. Miért érdekes e jégkorong Magyarországon? Mi a sztorija? (Albert könyve erről: Az élet értelme – Magyar jégkorongkönyv).[1:53:39]Gazda Albert, mint a Jégkorongblog szerkesztője és a Magyar Jégkorong Szövetség médiatanácsadója.[1:54:13]Mitől lehet jobb Magyarország?[1:56:24]Gazda Albert a fiatalokra figyel. Példa: ifj. Vidnyánszky Attila.[1:57:47]Találkozás egy fiatalemberrel. Mit szólna a fiatal Gazda Albert a mai Gazda Alberthez?[2:00:27]Mióta nem „radikálliberális” Gazda Albert? A jelenlegi sajtóviszonyok és a magyar politikai sajtó kritikája.[2:06:12]„Miközben a baloldali-liberális sajtó kínlódik, a jobboldali sajtó nem létezik.” Az állami sajtóholding lehetetlensége és példátlansága.[2:07:55]Könnyen ír Gazda Albert? Hogyan ír? Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll.Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor ez a könyv olyan, mintha a rosszabbik énünkbe engedne bepillantást. Talán ezért van az, hogy elolvasása után az volt az érzésem, mintha kicsit jobban érteném Magyarországot. Szó szerint alvilági utazás ez, mert hogy Dezső András könyvének sokatmondó alcíme ez: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig.Ebben az epizódban tehát Dezső Andrással beszélgetek a mackónadrágos maffiózók történetéről, a kilencvenes évek eldorádójáról, írásról és újságírásról. De nem csak az új könyv apropóján. Mert hogy szó lesz még egy sokat idézett japán újságcikkről is, amely Dezső András egy másik ismert munkájához kapcsolódik, a kémkedéssel vádolt, jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyéről írt sorozatában kapott kiemelt szerepet.És hogy kicsoda Dezső András?Az 1976-ban született Dezső András a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, később Svájcban, Lausanne-ban tanult politológiát. A kétezres évek elején jött haza, 2003-tól tíz éven át a HVG-nél dolgozott újságíróként, majd 2013-tól a mai napig az Indexnél. Nem ez az első könyve, de korábban társszerzőkkel dolgozott: a Legendavadászat című könyvben városi legendáknak járt utána, azt a könyvet Marinov Ivánnal és Pál Attilával írta közösen.Ha további maffiás témájú epizód érdekelne……akkor ajánlom ezt az adást:#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnakLinkek a műsorban elhangzó témákhozDezső András könyvei:Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig(2019)(Az epizódban is említett könyvkritika, amelyet Rádi Antónia ismert tényfeltáró újságíró írt az Atlatszo.hu-n, itt olvasható.)Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában (2006)A párduc bosszúja – Verekedősregény (2003)Dezső András korábbi cikkei a műsorban elhangzó alvilági ügyekről: Cikksorozat a hvg.hu-n a Los Angeles-i magyar maffia történetéről Cikk a hvg.hu-n a magyar szervezett bűnözés kialakulásáról, benne a Presztízs-ügyről Cikk Lakatos Andrásról, alias Kisbandiról, az alvilág pénztárosáról A Fenyő-gyilkosság ügyében az összes szereplőt (Portik Tamástól Gyárfás Tamásig) felvonultató háttércikk az Indexen Az Index Fenyő-gyilkosság dossziéja (sok Dezső-cikkel) Cikk Vizoviczki László, a diszkópápa történetéről Cikk az Arnykéz utcai robbantásról Az MTI összefoglalója a kecskeméti maffiaperben hozott ítéletről Dezső András cikksorozata a Kovács Béla-ügyről: Az eredeti cikksorozat 2014-ben megjelent kezdődarabja: A nagy Oroszország kovácsolta frigy A legfrissebb cikk (a podcast megjelenésekor) a szövevényes ügyben idén áprilisból Az epizódban említett filmek: Közönséges bűnözők (1995) Bérgyilkos a szomszédom (2000) Mami blú (1986) Hamis a baba (1991) Az epizódban a magyar szervezett bűnözés története kapcsán elhangzó nevek (ábécé sorrendben): Barta Tamás: Az LGT egykori gitárosa, aki az LGT együttes amerikai turnéja után nem tért haza Magyarországra, majd a Los Angeles-i magyar maffia papírkereskedésében dolgozott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták. Bodnár György: A Szaknévsor alapítója, Kaliforniában rovott múltú üzletember, aki a rendszerváltást követően Los Angeles-ből tért haza. Fenyő János: 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó. Gyárfás Tamás: A sportvezetőt (portréja az Atlatszo.hu-n itt elérhető), médiavállalkozót a Fenyő-ügyben a rendőrség emberölésre való felbujtással gyanúsította meg. (A podcast megjelenésekor az ügy még nem jutott el a vádemelésig.) Jakubinyi Róbert: Mostanában az Egymásért, Egy-másért Alapítvány ügyében zajló, elhúzódó büntetőper miatt kerül a híradásokba, de Dezső András szerint neve felbukkan már a nyolcvanas évek nagy rendőrségi nyomozása, az ún. Presztízs-ügy során is. Lakatos András, vagyis „Kisbandi”: az alvilág pénztárosaként emlegetik.Duff McKagan: A Guns N’ Roses tagja. Életrajzi könyvében (amely magyarul is megjelent) beszámol róla, hogy fiatalként a Los Angeles-i magyar maffia papírvállalkozásában dolgozott, és attól tartott, nem tud majd szabadulni tőlük. Markó Béla: A magyarországi alvilág egyik hírhedt figurája a ’70-es évek végétől. Később Amerikába disszidál. 1990-ben egy étteremben rálő egy Los Angeles-i nyomozóra, aki viszonozza a tüzet. A tűzpárbajban mindketten életüket vesztették. Simon Csaba („Szájmon”) és Szendrő István („Szendrő Öcsi”): A Los Angeles-i magyar maffia kulcsfigurái. Szendrő Öcsit később a szintén a szervezetnek dolgozó Markó Béla ölte meg. Pintér Sándor: Belügyminiszter. Nyomozótisztként már a Presztízs-ügyben is fontos szerepet játszott. Portik Tamás: A 90-es évek olajos ügyeinek egyik főalakja, később Prisztás József megölésének ügyében, valamint az Aranykéz utcai robbantás ügyében is súlyos börtönbüntetésre ítélték. A hírek szerint – perújítással – elővehetik Fenyő János meggyilkolásának ügyében is.Prisztás Jószef*:* A budapesti éjszakai élet egyik legtehetősebb figuráját 1996-ban lőtték le. A jelenlegi jogerős ítélet szerint Portik Tamás bízta meg testőrét, Hatvani Istvánt, hogy végezzen a milliárdos üzletemberrel. Josef Rohác azonban a perújítás keretében megtartott tárgyaláson azt vallotta, hogy ő követte el ezt a gyilkosságot is. Radnai László: A 90-es évek alvilágának ismerte alakja volt, 2006-ban 12 év fegyházra ítélték a kecskeméti maffiaperben. Jozef Rohác*: S*zlovák bérgyilkos és terrorista. Jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Távollétében Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték, mint a Sykora-klán bérgyilkosát. Legújabban azzal került a hírekbe, hogy azt állítja, ő ölte meg Prisztás Józsefet is. Tasnádi Péter: Az Index összegzése szerint „Tasnádit 1992-ben felfüggesztett börtönre ítélték zsarolás, lőfegyverrel való visszaélés miatt, majd 1999-ben az első magyar maffiaper főszereplője lett. Négy és fél év börtönt kapott. 2006-ban azzal vádolták, megbízást adott volt felesége megölésére, sósavval öntette le anyósa arcát. Ebben az ügyben 2012-ben ítélték jogerősen hét évre.” 2016-ban szabadult, jelenleg saját weboldalt is üzemeltet, amelyen magáról írott bejegyzését az ismert Antoine de Saint-Exupéry-idézettel vezeti fel, miszerint „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Saját Youtube-csatornáján is beszélt arról, hogy állítólag Gyárfás Tamás mivel bízta meg. Tonhauser László: Nyugalmazott rendőr ezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának volt vezetője. Egy régi interjú olvasható vele a Hetek honlapján, könyve, a Nem kérek bocsánatot, még fellelhető antikváriumokban. Vizoviczki László: A magyar „diszkópápa”, a 90-es és 2000-es évek Budapestjének meghatározó figurája volt az éjszakai életben. Zubovics Gyula („Zubó”): A Presztízs-ügy nyomozói elől a 80-as években szökött Amerikába, 1990-ben tért haza. 1997-ben felrobbantották autójában, sérüléseibe később belehalt. Zacsek Gyula: Az MDF egykori pesterzsébeti képviselője, aki Vizoviczki miatt került kínos helyzetbe, mivel a „vállalkozó” a szabályozás hiányát kihasználva kuplerájt nyitott a XX. kerületi Világosság mozi helyén, amiből óriási botrány lett. Nevek a Kovács Béla-cikkről elmondottaknál: Konstantyin Preobrazsenszkij a KGB alezredese volt, egykor japán vonalon, a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójaként, fedett ügynökként dolgozott a szovjet hírszerzésnek Tokióban. 1985-ben a japán rendőrség letartóztatta, majd visszatoloncolták a Szovjetunióba. 2003-ban az USA-ba menekült, ahol 2006-ban politikai menedékjogot kapott. Sztanyiszlav Levcsenkó: A KGB századosa, aki 1979-ben állt át az amerikaiakhoz, és fontos információkat szolgáltatott a Japánban működő szovjet hírszerzési hálózatról. Műsorjegyzetek[0:05:04]Meglepte-e Dezső Andrást a Maffiózók mackónadrágban című könyvének sikere? Mennyi munka van a könyvben, hány évig készült?[0:06:39]Mi gátolta, hogy a könyv elkészüljön korábban? Hivatali falak, kelletlen rendőrség, fenyegetések, az akkor még aktív „szereplők”, hallgatag források.[0:09:52]Közben „változtak a dolgok”: dossziék, perek, új információk. Áttörés: Az Állambiztonsági Hivatal Történeti levéltára, mint leghasznosabb forrás: eddig még bűnügyi újságíróknak sem jutott eszébe, hogy itt kutassák a szervezett magyar alvilág történetét.[0:12:17]Milyen anyagokat talált Dezső András a levéltárban? Részletes tanulmány a magyarországi betöréssorozatok ügyében indított Presztízs-ügyről, tanulságairól.[0:14:04]A magyar állambiztonság és a szervezett bűnözés kapcsolata. A kétségbeesett magyar rendőrség, a látszattal szemben gyenge magyar (rendőr)állam. A bűnözők előnye amiatt, hogy ismerik a konspiratív technikákat.[0:17:58]Az újgazdag réteg kialakulása Magyarországon a 60-as, 70-es években. A gebines rendszer kialakulása. A párnacihában felhalmozott, feketén keresett pénz.[0:21:41]A gebinesek, mint a betörőbandák megrendelői. „A négy páncélos” karrierjének kezdete. Megrendelőkből károsultak.[0:23:49]A rendszerváltás utáni szervezett alvilág és a velük küzdő rendőrség történetének kezdete a 70-es években. A ma is ismert bűnözők és rendőri vezetők „őstörténete”.[0:24:35]A Los Angeles-i magyar maffia szerepe és szoros kapcsolata a magyarországi alvilággal.[0:27:49]A kinti magyar maffia „papírüzlete”, autóbiztosítási csalásai.[0:28:55]Markó, a hetvenes-nyolcvanas évek „ígéretes” karrier előtt álló, veszélyes bűnözője, aki szintén Amerikába távozott. Ellentmondásos alakja, története.[0:31:59]Gát György televíziós producerrel való ismeretsége. „Bikosz”, a görög kapcsolat és Temesi Ferenc író epizódszerepe az ügyben. Markó halála egy amerikai rendőrrel vívott tűzpárbajban.[0:36:14]Markó extrém helyzete, hontalansága az USA-ban.[0:37:26]Markó korábbi gyilkossága: Szendrő Öcsi lelövése.[0:38:41]Barta Tamás, az LGT gitárosának története, aki szintén a magyar maffia papírüzletében dolgozott. Tisztázatlan halála.[0:41:54]Duff McKagan, a Gun’s Roses gitárosának története a magyarok papírkereskedésében.[0:42:58]A kaliforniai magyar maffia az amerikai popkultúrában: Közönséges bűnözők, Bérgyilkos a szomszédom című filmek.[0:43:50]A Los Angeles-i szál nyoma a magyar popkultúrában: Mami Blú című film.[0:46:01]Presztízs-ügy, a rendőrségi szupercsapat, a nyomozás tanulságai, nyomozati technikái, a kihallgatások pszichológiai trükkjei. Pintér Sándor és Tonhauser László karrierjének kezdete.[0:49:04]Jakubinyi Róbert felbukkanása a gyanúsítottak között.[0:52:36]Beismerte-e a rendszer, hogy létezik szervezett bűnözés a kádári Magyarországon? Hogyan jelentek meg ezek az ügyek a korabeli sajtóban? A közvélekedés a gebinesekről, a közhangulat velük kapcsolatban.[0:57:36]A betörők, mint az állambiztonság végrehajtói.[0:59:20]Szervezett magyar alvilág a rendszerváltás idején és után. Valutázás, olajozás, biztosítási csalás, ÁFA-csalás. Összeesküvés helyett: halászat a zavarosban.[1:02:55]A Money Express kaparós sorsjegy, mint „közszükségleti cikk”. A Los Angeles-ből hazatérő „Zubó” története.[1:05:35]Vizoviczki és a pesterzsébeti Világos mozi kuplerájjá alakítása. A rendszerváltás káosza, a szabályozás hiánya.[1:08:02]Volt állambiztonságisok kapcsolata a bűnözői körökkel. A Fantom Kft. története. Asszony Feri, az itt a piros, hol a piros banda vezetője, mint a rendőrségre bekötött ember.[1:10:46]Az Energol cég és a katonai titkosszolgálat kapcsolata.[1:11:59]Portik Tamás szerepe a cégben. Portik Tamás története. Gyárfás Tamással való megism,erkedése.„Az elszabadult hajóágyú”. A Fenyő-gyilkosság.[1:15:37]Fenyő János és Bodnár György hazatérése Los Angelesben. Miért nem hangsúlyos szereplők a könyvben?[1:18:36]Az állambiztonság és a rendszerváltás utáni gazdasági szereplők kapcsolata: miért más ez, mint az alvilág?[1:20:11]A Művészinas étterem és legendája.Politika és szervezett bűnözés: mennyire volt erős a kettő kapcsolata Magyarországon?[1:22:19]Az Energol és az oroszoknak tett szívesség: az olajembargó kijátszásának teóriája.[1:23:37]Princz Gábor nevének felbukkanása a Fenyő-ügyben. A szlovák titkosszolgálat lehetséges szerepe, Jozef Rohács, a bérgyilkos.[1:25:32]Tasnádi Péter, a „médiagengeszter”. Tasnádi vallomása a Fenyő-ügyben.[1:28:44]A könyv főbb írott forrásai, interjúalanyai. A források reakciója a megkerésésekre, együttműködésük.[1:32:49]Kis szakmázás: hogyan ír ilyen hosszú szöveget, milyen szövegszerkesztőt használ Dezső András?[1:34:44]A nevek kezelése. A névmutató, az infografika hiánya. A forrásolás, a lábjegyzetelésének hiánya, ennek okai.[1:38:15]Sikerült-e létrehozni a klasszikus értelemben vett magyar maffiát?[1:40:57]Az alvilág, mint párhuzamos történet: nem csak nekik, a magyar kisembernek és a vállalkozóknak sem sikerült a rendszerváltás után az „amerikai álom” A „mackónadrágos” magyar történet.[1:43:00]A mackónadrágos, gyenge magyar állam, amely csak erősnek tűnik.[1:44:49]Mennyiben más egy értelmesebb bűnöző agya, észjárása, gondolkodása egy „normális” emberétől? Miért nem tudnak kiszállni ezek az emberek akkor sem, amikor már megszedték magukat? Az „okosság”.[1:49:25]Dezső András pályafutása. A Párduc bosszúja: egy verekedős regény. Tanulmányok Svájcban.[1:51:41]A Pápai Református Kollégium gimnáziuma. „Kényszerkocsmárosság” Móron.[1:54:50]A Kovács Béla-ügy. A cikk elkészítésének körülményei, folyamata, módszerei.[1:57:27]Készen kapta-e Dezső András a tikosszolgálatoktól az anyagot?[1:59:24]Hogy bukkant az újságíró az archív japán cikkre? Kik segítették?[2:02:05]Sztanyiszlav Levcsenkó és Konsztantyin Prebrazsenszkij, az orosz titkosszolgálatoktól átállt, jelenleg az USA-ban élő egykori hírszerzők könyveinek „szerepe” a kutatómunkában. A „kamuinterjú”, mint bevett hírszerzői fedőtechnika. A japán sajtóarchívumokban ezügyben végzett kutakodás eredményessége. „Egyszer csak meglett a nő.”[2:06:59]A Levcsenkó-könyv, mint félrevezető taktika. CIA-s vádak az orosz titkosszolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló Regnum hírportálon.[2:09:16]Miért érdekli ennyire Dezső Andrást az alvilág és a titkosszolgálatok? Igaz-e, hogy a katonai tiktosszolgálatnak dolgozott édesapja?[2:13:39]Kapott-e fenyegetéseket Dezső András? Veszélyben van-e egy újságíró Magyarországon, ha olyasmivel foglalkozik, mint ő?[2:15:49]Lesz-e folytatás? Következő könyv?[2:17:06]Írás és család: a monomániás újságíró. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum.Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar XX. századot , ahogy azelőtt senki. A Fortepan fotóarchívumot 2010-ben hozta létre másodmagával az 1970-ben született Tamási Miklós, mindössze ötezer fotóval. Ma, kilenc évvel később a Fortepanon majdnem 120.000 fotó van, a gyűjtemény pedig évente bővül 15-20.0000 képpel.De a Fortepan ma már sokkal több, mint egyszerű fotóarchívum. Magyarország világ vizuális emlékezete.A gyűjtemény olyannyira sikeres lett az elmúlt években, hogy az idén képeiből a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, amely augusztus 25-ig látható Budapesten.A sikertörténet ellenére a Fortepanban javarészt ma is önkéntesek dolgoznak, ingyen. Kivétel ez alól csak Tamási Miklós, aki a Fortepan egyetlen fizetett alkalmazottja. És aki ma is — ahogy az elmúlt kilenc évben is rendületlenül — saját maga válogatja ki, mi kerüljön fel a szájtra.Ebben az adásban vele beszélgetek képekről, történelemről, a magyar tündérkert elgazosodásáról, vidámról és tragikusról, iszonyatról és groteszkről — az életről, meg mindenről.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozAki még sosem barangolt volna arrafelé a neten, itt található a Fortepan fotóarchívum.Az augusztus 25-ig még megtekinthető, Minden múlt a múltam című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.A Fortepan képinformációin dolgozó, Fortepan megfejtések Index-fórum.Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU keretei között működő OSA-archívum.A váci Forte gyár történetéről szól ez a Wikipedia szócikk. Hogy miképpen festett pár éve a bezárt gyár, az látható a 444-en közölt fotó-összeállításon.A Fortepan tevékenységét (is) támogató mecenatúrát szervező cég, a Summa Artium.Szerzők, fotóhagyatékok a Fortepanon, amelyek szóba kerültek az epizódban Hunyadi József, aki magyar írókat, művészeket fotózott – neki köszönhetjük egyebek mellett a Kádár-korban megjelent versantológiák olykor ijesztő portréit (Index-cikk a fotósról képekkel) Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel) Berkó Pál, a fotóbolt-raktárosból lett fotós (Index-cikk a fotósról képekkel) Kotnyek Antal, a Film, Színház, Muzsika fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel) Vajszada Károly, a felvidéki rajztanár (A 444 cikke képekkel) Urbán Tamás, a Kádár-kor perifériájáról tudósító fotóriporter (Index-cikk képekkel) Philipp Tibor – ő Krassó György sógora, mindkettejükről szó esik a műsorban. Róla és Krassóról készült képeiről szól a 444 cikke. [A BRFK helyszínelési képei](http://fortepan.hu/?donor=Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei) Megemlített könyvek, filmek, kiállítások Papp Gábor Zsigmond és Tamási Miklós dokumentumfilmje: Az ügynök élete Forgács Péter Privát Magyarország című dokumentumfilm-sorozata Susan Sontag: A fényképezésről Cikk a Magyar Nemzetben az Inconnu csoport betiltott, 1986-os, Harcoló város című kiállításáról Berecz János hírhedt sorozata 1986-ból, A velünk élő történelem. Olvasható róla pár mondat a Beszélő cikkében Vivian Maier amereikai fotográfusról egykor én is írtam egy másik blogomon A műsorban is említett, nagyobb magyar fotóarchívumok A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti fényképtára A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum Az MTI fotóarchívuma Egyéb linkek Kőszeg Ferencet követik a magyar állambiztonság emberei (Demszky Gábor fotói Rajk László oldalán) 1954-ben, a vesztes berni döntő után zavargások törtek ki Budapesten. Ezt nevezik „focialista forradalomnak” (is) A Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár Ezeket a „fotós” epizódokat ajánlom mégAmennyiben érdekel a fotók világa, két korábbi „fotós” podcastepizódot ajánlok még figyelmedbe: #011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban #005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák között Műsorjegyzetek[0:05:25]A Fortepan „eredetmítosza”: hogyan született meg a későbbi képarchívum a lomtalanításokon gyűjtött fotókból.[0:07:25]A Fortepan őse: a járműves fotók. A Két ütem című kiállítás a Bukarest téri, elhagyott buszállomáson.[0:09:16]Az „Opel Rekord a házunk előtt” feliratú fotós tasak.[0:10:29]Az eltűnt és távolivá vált polgári, elfelejtett Magyarország képi világa, mint a tárgyi igényesség kora. Nem a múlt, hanem a vágyott jövő: Magyarország, ami „tök jó hely volt”.[0:15:15]Susan Sontag az amatőr fotóról: a szép előtérbe helyezése.[0:16:31]A polgári Magyarország mellett másik motiváció a képek gyűjtésekor: 1956, ami láthatatlan esemény lett a Kádár-korszakban. Krassó György 1986-os, Harcoló város című, betiltott kiállítása 56-ról. Berecz János hírhedt, 1986-os tévésorozata „az ellenforradalomról”.[0:21:44]Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU-n működő OSA Archívum. A Fortepan 2009-es indulása. Mi az, hogy Fortepan? Hogyan lehetne meghatározni? Kié a kép?( A kép azé, aki nézi.) A szabad felhasználás kérdésköre.[0:26:07]Miért Fortepan lett az archívum neve? A névválasztás története. A váci Forte gyár, az analóg filmgyártás leépülése és megszűnése Magyarországon és a világon.[0:29:07]Kik válogatják a fotókat a Fortepanon? Mennyi kép kerül fel évente és hány képet kell ehhez átnézni? Mekkora időtávot ölel fel a Fortepanon lévő képgyűjtemény?[0:32:57]Miről nincs kép a Fortepanon? Bartók Béla, akiről alig készült fotó.[0:34:06]Hunyadi József fotóhagyatéka híres magyar írok portréival.[0:36:58]Írók, akikről kevés kép van, vagy nincs is kép a Fortepanon: Hajnóczy Péter és Hamvas Béla.[0:37:32]Történelmi események, amelyekről nincs kép. A kommunizmus kép nélkülisége, az eltűnt operatív (állambiztonsági) fotók. Tamási Miklós és Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című dokumentumfilmje. A kommunista tetthelyekről hiányzó fotók: nincs fotó az Andrássy út 60-ról, Recskről.[0:41:40]A hiányzó képek a magyar zsidóság deportálásáról, gettósításról.A többségi társadalom, amely nem kívánt jelet hagyni az erről szóló fotókkal.[0:46:08]Nincs fotó a berni vesztes döntő után hazaérkező magyar fociválogatottról.[0:47:51]120.000 fotóval a Fortepan jelenleg Magyarország legnagyobb, szabadon hozzáférhető online fotóarchívuma, de mindenképpen a legnépszerűbb. De vannak sokkal nagyobb, zártabb magyar fotóarchívumok: A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és az MTI fotóarchívuma.[0:49:18]Mennyiben alakítja a magyarok fejében lévő képet a múltról a Fortepan képeit egyedül válogató Tamási Miklós? „Nem én vagyok, aki kijavítom a történelmet.”[0:50:47]A fotónyersanyag-történet paradoxona: a felbontás és a fotók részletgazdagságának romlása a technika fejlődésével.[0:51:50]Hogyan, milyen képekkel bővül a Fortepan fotóarchívuma? Szerzők, családok, akik „szeretnének benne lenni”.[0:52:57]Mi alapján válogatja ki a képeket Tamási Miklós? Miért nincsenek kikötött kutyák a Fortepánon? Miért van rajta történelmi rettentet, és miért nincs rajta „családi rettenet”?[0:54:54]A BRFK-archívum helyszínelési fotók feldolgozása. Az öngyilkosságról szóló képek kérdése.[0:57:19]A groteszk a kádári Magyarország rendőrségi, honvédségi fotóin.[1:00:08]A Fortepan-kiállítás a Nemzeti Galériában.[1:01:14]Hogyan hagy nyomot a fotókon az adott korszak, az ország társadalmi állapota? Az eszmény, a kompozíció és a rendezettség elvesztése az idők során. A szemét és a tréningruha megjelenése.[1:06:15]Egyre több kép készül el a családról, és egyre kevesebb a világról. A hosszú út a selfiekig.[1:09:16]Történeti fotók, amelyek első blikkre érdektelenek, de történelmi háttértudásunk izgalmassá teszik őket. Kulcsszavazás és képalák a Fortepánon. Képadatoló és képfejtő önkéntesek: a Fortepan megfejtések fóruma.[1:17:29]Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotói a Fortepanon.[1:17:53]A „képfejtők” legérdekesebb találata: egy ismeretlen szegedi motoros, akikről később kiderült, ő Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.[1:19:31]Az emberi agy korlátozott képessége arra, hogy kontextus hiányában felismerje az arcokat. A mesterséges intelligencia, a számítógépes algoritmusok a jövőben segíthetnek a Fortepan-képen szereplők azonosításában.[1:24:33]Felfedezett szerzők a Fortepanon: Berkó Pál, Kotnyek Antal, Vajszada Károly.[1:29:10]A fotókon megjelenő gazdagok, sztárok világa és a szegények világa. Hogyan van jelen ez a két világ a Fortepánon látható képeken?[1:31:40]Urbán Tamás, a Kádár-korszak perifériájának fotósa a Fortepanon. Az első hivatásos fotós, aki teljes életművét szabadon publikálhatóvá tette a Fortepanon.[1:34:28]A Fortepan ingyenessége, a szabad felhasználás modellje.[1:37:22]A sajtófotón kívüli fotótörténet a nyilvánosság elé tárása. Privát, családi fotók a Fortepanon.[1:39:47]A Fortepan és a Creative Commons liszensz. Mire jogosítja fel ez a felhasználót?[1:44:09]Miért nem támogatja a magyar állam a Fortepant? Próbálkozások és kudarcok. A pályázati pénzek hiánya ezen a területen. Deutsch Tamás elutasító válasza.[1:48:12]A Népszabadság fotóarhcívumának sorsa. Hogyan került a fotóanyag az OSZK-ba? Liszkay Gábor telefonja és felajánlása. A Fortepan lehetősége, hogy válogasson az anyagból.[1:51:03]A múzeumok és a 70 év után szabad felhasználásúvá váló fotográfiák. Már létező együttműködések a Fortepannal..[1:53:08]Miért nincs értéke Magyarországon a fotóknak, fotóhagyatékoknak? Mitől lesz műtárgy egy fotó, és miért esik ki a műtárgypiacról a negatív?[1:58:02]Vivian Maier története. Miért nem sikerült őt sem „bejuttatni” a műtárgypiacra?[1:59:28]A magyar múzeumi, közgyűjteményi világ forráshiányossága: nincs, ami felhajtsa a fotók árait a magyar piacon.[2:01:47]Az adományozókkal való foglalkozás időigényessége. A családtörténetek, családi sztorik feldolgozhatatlansága.[2:05:22]A Fortepan körüli önkéntes stáb.[2:07:12]Egy új hagyaték: amatőr fotók a bácskai „hideg napokról”.[2:08:29]„Az emberi szemétség”, ami nem jelenik meg a Fortepanon. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Bódis András szerintem az egyik legjobb oknyomozó riporter széles e hazában: ha valaki szeretné megtudni, hogyan működnek Magyarországon a pártközeli vagy kormányközeli cégek, offshore-vitézek és NER-lovagok, akkor hozzá bizalommal fordulhatunk.Az 1977-ben született Bódis András 2001-től dolgozott a Heti Válasznál. Mindaddig, amíg a lap 2018-ban meg nem szűnt.Bár a Heti Válasz bezárásának története is kész regény, az ezt követően elindított Válasz Online sztorija nem kevésbé izgalmas és tanulságos.Hogy mi történt a Heti Válasznál a 2015-ös „G-nap” előtt és után, vagy hogy mivel teltek a napok 2018 áprilisát, azaz Simicska Lajos fegyverletételét követően a lapnál, ahol a munkatársak azon dolgoztak, hogy új befektetőt találjanak, nos erről is lesz szó ebben az epizódban.Sokat beszélgetünk természetesen az új Válasz Online-ról is, amelyet a megszüntetett hetilap hat újságírója hozott létre 2018 decemberében, és amelynek Bódis András felelős kiadója. Mindeközben szó esik még a kormányzati propagandasajtóról, innovációról, a média új üzleti modelljeiről, valamint a sajátos magyar politikai berendezkedésről és a NER-lovagok lelkivilágáról is.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz A 2018 decemberében indult Válasz Online itt elérhető. A Válasz Online indulását hírül adó cikk az Indexen, valamint egy kicsit bővebb anyag az Átlátszón ugyanerről. Bódis András cikkei a Válasz Online-on. A hvg.hu összefoglalója a Heti Válasz 2018-as bezárásáról. Bódis András korábbi cikkei a 2018-ban bezárt Heti Válasz online oldalán (Jellemzően a print hetilapban megjelent hosszabb írások rövid, online ismertetőiről van szó. Az oldal még archívumként működik, elérhető, de friss cikkek már nem jelennek meg rajta). Az interjúban elhangzik a Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) neve, mint aki komolyan érdeklődött a Simicska Lajos által feladni készült Heti Válasz iránt, de akit lebeszélt vételi szándékáról a magyar diplomácia. Az amerikai magyar milliárdossal itt olvasható a Forbes korábbi interjúja. Aki kíváncsi a Simicska Lajos és Orbán Viktor közötti konfliktus hátterére, történetére, a miniszterelnök volt bizalmi emberének, valamint médiabirodalmának önállósodására, majd kormányzati beszántására, minderről szép hosszú és átfogó írást olvashat a Direkt36 újságíróinak tollából a 444-en. A műsorban szó esik a magyar „gazdaglistákról”, mint amelyek nehezen értelmezhetők a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. A magyar Forbes 2018-as gazdaglistája itt megtekinthető. (Az első helyezett: Mészáros Lőrinc.) A magántőkealap „az új off-shore”. A tulajdoni viszonyok elrejtésére használt konstrukcióról a podcastepizódban is szó esik. Ez itt a hvg.hu összefoglalója a jelenségről. (Megjegyzés: 2015 februárjától 2018 januárjáig a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyetteseként dolgoztam, amely lap hasonló utat járt be a Heti Válaszhoz. Nyilvánvaló tehát – pozitív – elfogultságom a Válasznál dolgozók irányában, de hát ezt bizonyára megbocsátja majd a hallgató.)Ha tetszett ez a rész, ezeket az epizódokat ajánlom még„Újságírós” podcastepizódok: #001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa #009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak #012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája Műsorjegyzetek[0:04:54]Miért nincs főszerkesztője a Válasz Online-nak? Ha nincs, mit csinál ott Bódis András?[0:05:49]A Válasz Online előzménye a Heti Válasz. A lap bezáratása utáni „gondolkodás”. Az internetes magazin melletti döntés okai, céljai, üzleti modellje. A jól megírt, hosszú cikkek népszerűsége a neten.[0:09:41]A Heti Válasz önállósodásának története a Simicska Lajos és Orbán Viktor kenyértörése („G-nap”) előtt és után. A Heti Válaszhoz befutó kormányközeli ajánlat új lap létrehozására: „Hagyjátok ott a Lajost, és csináljatok egy új lapot!” Az ajánlat visszautasítása.[0:12:48]Az új lap létrehozása ellen piaci érvek is szóltak, illetve hogy Schmidt Mária felügyelete alatt készült volna.[0:13:45]Borókai Gábor főszerkesztő Simicska Lajosnál. Egy lap, amelynek tartalmába nem szólt bele a tulajdonos.[0:15:50]Az új Válasz Online esélye: közéleti közösség nélkül maradt egy csomó ember.[0:17:26]Simicska Lajos a választás után:„Hozzatok egy befektetőt, és akkor eladom neki.” A kísérlet kudarca. Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) amerikai magyar milliárdos érdeklődése és diplomáciai eszközökkel való eltántorítása. A lap bezárása.[0:19:43]A végkielégítések kifizetésének elmaradása, ennek cinikus okai.[0:22:36]Az új Válasz Online-ban hat állandó munkatárs dolgozik, de a Heti Válasz volt főszerkesztője, Borókai Gábor nincs köztök, Miért nincs?[0:25:43]Miért nincs hirdetés a Válasz Online-on? Politikai okok és az üzleti modellből adódó okok. Tartalmi megfontolások, az előfizetői-támogatói rendszer.[0:27:54]Miért nincs szerkesztősége a Válasz Online-nak?[0:28:37]A tervezett nulla forintos hirdetési bevétel ellenére kezdenek jelentkezni hirdetők is.[0:30:43]Sikeresnek tűnik-e eddig a kitalált előfizetői-támogatói modell? Hány előfizetője van ma a Válasz Online-nak.[0:32:44]Bódis András szerint “jobb híján”, néhány kivételtől eltekintve, az előfizetéses modellhez fog eljutni a független magyar média. Ennek politikai és gazdasági okai.[0:34:01]Nem inflálódott-e el az előfizetéses modell azután, hogy Magyarországon már mindenki kér? Lassan szegény felhasználó azt sem tudja, hány dologra fizetett már elő. Az olvasókért folytatott verseny előnyei, innovációs nyomása.[0:36:19]A szinte korlátlanul bővíthető előfizetői piac Magyarországon.[0:37:00]Az ideológiai alapon, államilag finanszírozott média és az olvasók által finanszírozott független média. Mitől jobb az utóbbi?[0:39:00]Hogyan jöhetett létre az a rendszer, ahol az állam irányítani tudja, hol jelenjenek meg, és hol ne jelenjenek meg hirdetések a médiában? A NER üzleti modellje. Simicska Lajos és Puch László találmánya, az állami megrendelésre szakosodott “járadékos” vállalatok egyre bővülő köre.[0:41:21]Mészáros Lőrinc előkelő helyezése a „gazdaglistán” és ennek üzenete. A NER lényege: a miniszterelnök egyben a legnagyobb munkáltató is Magyarországon.[0:42:18]Kik azok a NER-lovagok? Mi van az ő fejükben? Hogyan gondolnak a saját tevékenységükre? Miért nem tekinthetők üzletembereknek?[0:48:21]Offshore cégek és lenyomozhatatlan hátterű cégek, tulajdonosok ebben a rendszerben. A rendszer, amely egyszerre alkotmányellenes és egyszerre szembe is megy azzal, amit a Fidesz korábban, még ellenzékben képviselt.[0:50:24]A “magántőkealap”, mint fideszes találmány a tulajdonos elfedésére. A konstrukció, ami nem kompatibilis a tőzsde világával és az ebből adódó anomáliák, nehézségek, kockázatok.[0:55:15]A kormányzati média teremtette lehetőség: a monolit struktúrák, amelyek előhívják a startup-szerű kezdeményezéseket. “Uralni lehet a pillanatod, de minden alkotó energiát lenyomni, az képtelenség.”[0:58:15]Mennyire törzsi kultúra Magyarország? Van-e helye olyan médiának, amely nem kötődik a nagy szekértáborokhoz? Létezik-e az az olvasótábor, amit a Válasz Online megcéloz?[0:59:23]A kormánymédia legnagyobb hibája. A kormányoldali sajtó gyászos teljesítménye.A Figyelő esete, mint állatorvosi ló.[1:02:22]Összeomló sajtófinanszírozási modellek, figyelemválság és clickbait. Sikeres lehet-e a Válasz Online egy ilyen üzleti-politikai környezetben?[1:06:54]A Válasz Online és Bódis Andrásnak a bulvárhoz való viszonya.[1:09:04]Bódis András az oknyomozó újságírás lényegéről és a helyi ügyekben bevethető eszközrendszeréről. A budapesti Feneketlen-tónál megakasztott építkezés, mint példa. Optimizmusának oka.[1:14:39]Honnan jött Bódis András késztetése arra, hogy újságíró legyen? Miért nem lett politikus? A rendszerváltás utáni politika hiteles vagy tisztelhető alakjai.[1:19:00]A 2002-es MSZP-győzelem, mint vízválasztó a politika „professzianizálódása” szempontjából. Miért üresedett ki a helyi politika? Miért katasztrófa ez az országos politika szempontjából is?[1:21:50]Van-e esély ebből a lelketlenné vagy túl technikaivá vált politikai környezetből szabadulni?[1:25:24]A Fidesz-kormányzás, mint az olvasni tudás és olvasni akarás felszámolásának kormánya, a celebek intézményesítésének kormánya.[1:26:11]Bódis szerint nehéz arra válaszolni, hova szeretne eljutni a Válasz Online fél éven belül, mivel az őszi önkormányzati választás után ismét nagy változások várhatóak: “jelentős darálásba” kezd a hatalom. Az Index becsukásának és az RTL feletti ellenőrzés átvételének kormányzati forgatókönyve.[1:28:21]A kontroll alatt lévő sajtó. Miért tekinthető a Népszava kormányzati kontroll alatt lévőnek? Hogyan függ ez össze az orbáni rendszer lényegével? Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri.Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budapesti Párduc harckocsiról esik szó, hanem még nagyon sok minden másról. Egyebek mellett a történész tőzsdei kalandjairól a rendszerváltás hajnalán, nagyapjáról, aki ötezer kilométert lovagolt a II. világháborúban, valamint arról is, a magyar államnak miféle és milyen régi hagyománya az einstand, azaz amikor elveszi saját polgárai tulajdonát, és másokat ültet bele.Ungváry Krisztiánt nem csak tudományos munkái, könyvei tették közismertté Magyarországon, hanem az is, hogy — történelmi vonatkozású témáitól gyakran elválaszthatatlanul — a magyar közélet kérdéseiben is rendszeresen és markánsan kifejti véleményét.Így az 1969-ben született történész írásaival, az általa adott interjúkkal, közéleti kiállásával gyakori és közismert szereplője a magyar politikai sajtónak is.Első sikerkönyve, az azóta számtalan kiadást megért Budapest ostroma, 1998-ban jelent meg, de későbbi munkái közül is több könyve nagy érdeklődést és nagy vitát váltott ki, amellyel a szerző gyakran politikai konfliktust, olykor bírósági pereket is vállalt.Stílszerűen szólva így publicisztikai pergőtűzbe került például az először 2012-ben megjelent, A Horthy-rendszer mérlege című könyve vagy az igen kényes témát feszegető Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötete, amely 2015-ben látott napvilágot.Külön említést érdemel ebből a szempontból a 2017-ben A szembenézés hiánya címmel megjelent könyve, amely azt dokumentálja, miként maradt el a pártállami múlt feldolgozása, hiúsult meg az egykori állambiztonsági iratok nyilvánossága, és hogyan ejtették túszul az egész kérdést kicsinyes politikai érdekek.Számtalan újságcikk és egyéb izgalmas publikáció mellett Ungváry Krisztián szinte minden évben előrukkol egy újabb könyvvel: a kutató legutóbb Rákosi Mátyás kalandos úton hozzá került magánlevelezését dolgozta fel szerzőtársával, Meruk Józseffel a Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében, amely 2018-ban jelent meg.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Ungváry Krisztián Wikipádia-oldala, a szerző könyveinek és egyéb munkáinak részletes felsorolásával. Ungváry Krisztián a műsorban is említett Facebook-oldala, ahol a találati pontosságot (is) dokumentáló, Budapesten készült szovjet hadifotókat teszi közzé itt található. A Retek utcai kilőtt Párduc harckocsiról, a kitörésben játszott szerepéről szól Ungváry Krisztiánnak a Válasz Online-on megjelent cikke. Az Ungváry Krisztián Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében feldolgozott dokumentumok (ez Rákosi Mátyás magánlevelezését jelenti) teljes egészében megtekinthetők a Budapest Főváros Levéltára internetes oldalán itt. Ungváry Krisztián a műsorban tárgyalt vagy említett könyvei: Budapest ostroma A magyar honvédség a második világháborúban A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege – Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944 A szembenézés hiánya. Felelősségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017 Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben (Szerzőtárs: Meruk József) A műsorban hivatkozott, korábbi interjúk A Magyar Narancs 1998-as interjúja az ifjú történésszel: “Lidérces álmaikban Budapest ostroma jön elő” A műsorban is taglalt mozgástérről egy korábbi Mandiner-interjúban: „Az egész ország jobban járna, ha megszűnne az MSZP” A tőzsdézésről és az ügynökügyekről: Ungváry: A képviselők csicskaviselkedése mögött az áll, hogy fogják a töküket A mesterségesen kreált, új történelmi emlékezetről a Magyar Hangban: Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti” idillt, ami sosem létezett Peres ügyekA műsorban szó esik Ungváry Krisztiánnak azokról a kutatásairól, amelyekből bírósági per lett. Kiss László úszóedző nem az a Kiss László: Itt van egy félreértésre okot adó névazonosság is. Ungváry Krisztián az interjúban példaként említi Kiss László úszóedző ügyét, amelyben egykori áldozatának megszólalása miatt kényszerültek visszavonulót fújni a nemi erőszakot elkövető edző védelmezői. Erről tömör összefoglalót nyújt ez a HVG-cikk. Ungváry Krisztián azonban nem az úszóedzővel, hanem Kiss László alkotmánybíróval pereskedett, egy szintén eléggé fordulatos ügyben, amely Strasbourgig jutott. Ennek rövid összefoglalója olvasható ebben az Index-cikkben. *Kárpáti György vízilabdázóval *folytatott jogvitáját Ungváry Krisztián ebben a cikkben foglalta össze. Kiss-Rigó László megyés püspök ügyéről, amely során a bíróság azt állapította meg, nem bizonyítható beszervezése, itt olvasható az MTI összefoglalója. Kolláth György jogásszal folytatott jogi csatározását részletesen taglalja a Magyar Narancs korábbi cikke. Műsorjegyzetek[0:05:47]Mitől érdekesek a szovjet hadsereg dokumentációs fotói Budapest ostromáról? Miért posztolgatja ezeket a Facebookra Ungváry Krisztián?[0:07:50]A törzshely, az Auguszt cukrászda és a budapesti kitörés közötti kapcsolat. A Retek utcai harckocsi. A perverz mikrotörténeti megközelítés.[0:11:55]Budapest ostroma számokban.[0:16:47]Ungváry Krisztián először 1998-ban megjelent könyve, a Budapest ostroma. Hogyan tudott sikerkönyvet írni a témából huszonévesen?[0:19:22]Mi lehet az oka, hogy nem írta már meg korábban ezt a könyvet valaki? Félelem helyett a szerző legönfeledtebb napjai.[0:22:27]A családtagok börtönélményei. Miért tartották fontosnak a szülők, hogy erről a gyereknek nyíltan beszéljenek?[0:25:16]Ungváry Krisztián tőzsdei kalandja a kilencvenes évek elején.[0:28:19]A szenvedély, ami megmaradt az üzletelős korszakból. A kitüntetések és történelmi tárgyak gyűjtögetése.[0:30:46]Mennyi pénzt keresett a történész a tőzsdén? A függetlenség ára.[0:31:58]A túlélőkhöz, szemtanúkhoz való hozzáállás. Tárgyszerűség vagy empátia?[0:35:24]Ungváry Krisztián nagyapja, aki szintén megszálló csapatoknál szolgált, és része volt partizánvadász hadműveleteknek a II. világháborúban.[0:38:32]Az unokák harca, amikor a család történelmi emlékezete finoman szólva nem találkozik egymással. Mit lehet tenni ennek feloldásáért?[0:40:07]A náci és kommunista bűnök összehasonlításának fontossága.[0:42:43]Az Ungváry Krisztiánt ért „szidalmak” jobbról és balról.[0:43:25]A 2016. október 23-án készült fotó a sípoló és vérző fejű Ungváry Krisztiánról. A fotó és a tiltakozás története.[0:44:45]A miniszterelnök egészen szörnyű beszéde, ahol Brüsszel=Moszkva. „Moszkvát, úgy tudom, nem önként választotta Magyarország.” A politikusok felelőtlensége, az emberek megőrjítése és annak réme, hogyha kiléptetik Magyarországot az Unióból, az új Mohács, új Trianon lesz.[0:50:07]A történész, akit a tiltakozóakció, azaz politikai véleménnyilvánítása után fegyelmivel sújtottak munkahelyén.[0:54:00]Most erősödött-e fel Ungváry Krisztián politikai ügyekben való megnyilvánulása, vagy ez azelőtt is épp így volt? A németországi Wehrmacht-vita, korábbi történelmi viták, konfrontációk.[0:56:29]Ungváry Krisztián 2017-es könyve az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. Vitája Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal. Kiss László úszóedző ügye, az 1.0-ás ügynöklista leadrálása.[1:03:24]A levéltárba kerülő anyagok extrém anonimizálásának ötlete, annak felvetése, hogy mindenki hazavihesse a levéltárakból az őt érintő állambiztonsági iratokat, és ennek a felvetésnek a lehetetlensége.[1:04:46]Az igyekezet, hogy az adatokat elzárják: „Alapvetően ez egy politikai megrendelés”. De hogy lehet elvárni egy társadalomtól, hogy normálisan működjön, ha a múlttal való szembenézés egyáltalán nem történt meg? A lusztráció elmaradásának mindent relativizáló hatása és kihatása a mai politikára.[1:08:03]Fennáll-e a veszélye annak, hogy épp az ártatlanokat, a hálózatba belezsaroltakat az áldozatokat hurcolnánk-e meg, ha leírjuk, hogy ügynökök voltak?[1:10:08]Ma nem az egykori ügynököket, hanem a nevüket nyilvánosságra hozó kutatókat hurcolják meg. Ungváry Krisztián bírósági ügyei kutatásai miatt.[1:12:14]Nincs-e elege Ungváry Krisztián családjának az állandó pereskedésből, politikai háborúskodásból? Nem lenne jobb kitüntetéseket gyűjteni, mint bíróságra járni? A független értelmiségi küldetése.[1:15:41]A Magyar Katolikus Egyház érintettsége az ügynökügyekben. Az egyház politikai szerepvállalása, szövetsége a jelenlegi kormánypártokkal, mint hosszú távon az egyházra nézve igen káros fejlemény. Hogyan éli meg ezt a politikai szerepvállalást a hívő katolikus Ungváry Krisztián?[1:19:45]Megbízhatóak-e az archívumok? Lehet-e hamisítani állambiztonsági iratokat? Rendelkezésre állnak-e a leglényegesebbek a levéltárban?[1:22:42]A titkosszolgálatok feletti civil kontroll hiánya, ennek következményei és a túlbuzgó titkosítási gyakorlat.[1:25:32]Az ügynökkérdés jelenlegi kezelésének, az iratnyilvánosság elszabotálása a múlt megváltoztatása a célja?[1:27:02]Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának lényege című könyve, megírásának története és célja. Publicisztikai támadások a könyv megjelenése után.[1:31:28]Zsidóság és modernitás, a magyarországi antiszemitizmus okai: amikor a progresszióval és legfőképpen annak árnyoldalaival azonosítanak egy népcsoportot.[1:34:42]Miért volt könnyű elfogadtatni ’45 után az államosítást? A mindenható, a javakat elrabló és újraosztó (a szociális problémákat „a máséval megoldó”) állam „tradíciója”.[1:41:40]A nekik ez jár filozófiája és napjaink állami „einstandja”.[1:43:13]Miért hiányoznak manapság a hatalom békés átadásának alapfeltételei? A hiányzó „viszontbiztosítás”.[1:48:47]Ungváry Krisztián új Rákosi-könyve. Az iratok kalandos előkerülése, feldolgozása.[1:50:51]Milyen ember, milyen személyiség bontakozik ki előttünk a Rákosi-iratok alapján?[1:54:50]Ungváry Krisztián, a borkészítő. Olaszliszkai szőlőbirtoka, a borászkodás története. Miért megy hétvégén Ungváry Krisztián birtokára szőlőt kapálni?[1:57:44]A „mozgástér” kifejezés a magyar történettudományban – és a személyes életekben. Mozgástér és kényszerpálya. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Hiába mondták neki, hogy már nincs ott semmi, Szálinger Balázs fejébe vette, Nagyváradon lesz újságíró és költő. Akár csak 100 évvel korábban Ady Endre.Huszonkét éves volt ekkor, és persze ez a történet is kicsit másként alakult, mint azt várta. Ahogy megannyi más az elkövetkező tizennyolc évben.Ebben az epizódban tehát Szálinger Balázs „helyiérdekű” költővel, drámaíróval beszélgetek a kihaló magyar falvakról, az eltűnő fecskékről, a zalai kisnemesekről, egy köztársaság utolsó napjairól, az ismeretlen Deák Ferencről, arról, hogyan ne csináljunk magyar történelmi filmeket és hogy miért jobb neki úgy, ha kimarad az állami „buliból”.Az 1978-ban, Keszthelyen született Szálinger Balázs első verseskötete 21 éves korában jelent meg.Azóta verseivel, eposzaival, drámáival folyamatosan jelen van a magyar irodalmi színpadon — és a színpadot itt szó szerint is kell érteni, hiszen Szálinger Balázs mára elismert színpadi szerző.2012-ben megjelent, Köztársaság című műve elnyerte az évad legjobb drámája díjat, a kötettel, amelyben a mű helyet kapott pedig a szerző az Atrisjus irodalmi díjat, valamint a Szépíró-díjat is.Szálinger Balázs, aki írt már krimivígjátékot, mesejátékot, kabarét, sőt, rockoperát is, mindemellett számos rangos díj és kitüntetés birtokosa: egyebek mellett 2001-ben megkapta a Magyar Rádió Petőfi-díját, 2001-ben a Bródy Sándor-díjat, 2008-ban Junior Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a József Attila díjat, 2016-ban pedig a Méhes György-nagydíjat.De van itt még valami. Egy zenekar. Szálinger Balázs és a zenész Szűcs Krisztián közös vállalkozása, amelyről az elején ők sem nagyon tudták eldönteni, mennyire valódi és mennyire kitalált zenekarról van szó. Duójuk, a Szűcsinger öt éve járja az országot: kocsmákban, művelődési házakban, fesztiválokon lépnek fel előadásukkal, amely egyszerre irodalmi est, kabaré és örömzene. A Szűcsinger pedig közben olyannyira valóságos és népszerű együttes lett, hogy májusban már a budapesti Müpában ad koncertet.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Szálinger Balázs Wikipédia-oldalán részletes lista található megjelent műveiről, munkásságáról, díjairól. A podcast-epizód megjelenése előtt pár nappal Szálinger Balázs az Indexen publikált cikkben mutatta be kedvelt Zala megyéje kedvenc helyeit, egyben gyerekkorának színterét. A cikk kitűnő háttér és kiegészítés a podcastban elhangzottakhoz. Szálinger Balázs a podcastban is említett művei: Zalai passió, 2000 (letölthető pdf) Köztársaság, 2012 (megvásárolható e-könyvben is) 360°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is) 361°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is) Ennyit tudtunk segíteni (közös kiadvány Szűcs Krisztiánnal, CD-melléklettel) A műsorban elhangzó Szálinger Balázs versek a következők (az alábbi linkeken a költő más versei is olvashatók): A dánság Apa-monológ A nagyváradi kalandot ihlető anekdotafüzért író Ady-kortárs neve: Nagy Endre. Az említett, váradi történeteket tartalmazó könyve: Egy város regénye. A podcastban szó esik Orbán János Dénesről, akit Szálinger Balázs mesterének tart, de akinek budapesti „bulijában” Szálinger már nem kívánt részt venni: viszonyuk tehát az utóbbi években távolságtartóbb. A „buli” a jelenlegi kormányzati kultúrpolitika egyik hídfőállását, a tavaly már 1,4 milliárd forintból gazdálkodó állami tehetséggondozót jelenti. (Orbán János Dénesről, a „székely hadosztály” előretolt helyőrségéről, a kultúrháborús hadállásokról a Válasz Online-on olvasható remek feltáró cikk.) A Köztársaság című dráma megtörtént esetet dolgoz fel, azt, amikor a fiatal Julius Ceasart a kalózok foglyul ejtették. A történet Suetonius online is elérhető szövegében is olvasható (I. 4.), csakúgy, ahogy Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájának Ceasarról szóló fejezetében, amely szintén olvasható online. A készülő Deák-darabról szólva a feldolgozott történet ötletadójaként a szerző Molnár András megyei levéltárost és Deák-kutatót nevezte meg. Molnár András Deák politikai életművéről szóló könyve 1998-ban jelent meg. A podcastepizód felvételekor még nem volt ismert Szász János bejelentése, miszerint kiszáll a kormánylapok által támadott Hunyadi-filmből. Ám mindez semmit sem változtat a történelmi filmekről az epizódban megfogalmazottak aktualitásából. A Podcastban beszélünk Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs közös együtteséről, a Szűcsingerről. Az említett Szűcsinger-estet a Müpában május 20-án tartják. A podcastban az Ennyit tudtunk segíteni CD-ről a Vigasztalós című sláger hangzik el, de legyen itt még egy szám a Youtube-ról, amely az albumon Swéd (sic!) címen fut. Műsorjegyzetek[0:05:11]Miért nincs fenn Szálinger Balázs a Facebookon? A megíratlan dolgok „elpárolgása” a közösségi médiahasználat miatt.[0:06:44]A figyelemhiányos kor, a figyelemhiányos új generáció.[0:08:14]Alsópáhok: a Zala megyei falu, ahol Szálinger Balázs a gyerekkorát töltötte. A „gyüttment” tanárgyerek.[0:11:48]Zala megye: egy megyei, helyi érdekeltségű költő. A Zalai passió vígeposz. Zala megye „megcsonkítása”.[0:14:06]A Lenti melletti Hetés nevű tájegység. Eltűnő települések, kipusztuló vidék. A falvak, ahol már a kocsma is bezárt. Mi az oka a drámai változásoknak?[0:19:01]Miért Erdélyben adták ki a Zalai passiót? Hogyan került Erdélybe Szálinger Balázs, és miért ottani közvetítéssel ismerkedett a magyar irodalmi élettel? Az Előretolt Helyőrség.[0:21:25]Kiköltözés Nagyváradra 2000-ben. Nagy Endre váradi anekdotafüzérének hatása. A régi Nagyvárad és a mai közötti, elég jelentős különbségek. Nagyvárad, mint kulturális központ, pezsgő irodalmi élettel a az I. Világháború előtt.[0:24:31]A huszonéves, nagy arcú és „nem túl szimpatikus” Szálinger Balázs.[0:25:38]Váradi irodalmi ismeretségek: Zudor János költő, Rencsik Imre kulturális vezető.[0:25:51]Orbán János Dénes szerepe Szálinger Balázs életében. Egykor mestere és könyveinek szerkesztője, barátja. Ma ritkább találkozások: „én nem megyek be az ő bulijába”.[0:29:22]„Nagyon rossz lenne, ha én most itt Jánoskázni kezdenék.”[0:29:42]Egy mai írónak nem túl bizonytalan opció-e kimaradni a buliból? „Muszáj írnom, muszáj jót írnom.”[0:31:44]Egy „közéleti költő”, aki nem szeret közéleti kérdésekről nyilatkozni. A művön belüli és azon kívüli közéletiség.[0:34:24]Szálinger Balázs Köztársaság című drámája. A fiatal Julius Ceasar fogsága a kalózoknál. Megírásának története, történelmi forrásai (Suetonius és Plutarkhosz). A kor megismerése és feltérképezése. Drámaírás négy nap alatt.[0:39:57]Köztársaságból a császárságba. Hogyan lesz valakiből ditkátor, miközben ő csak meg akarja menteni az országot? Mennyire szűrődik be a drámába a magyar valóság?[0:45:30]A dánság című vers. Létezik-e „dán” nemzetstratégia a Kárpát-medencében?[0:49:39]Hogyan ír, hogyan dolgozik Szálinger Balázs? Mi történik a rossz versekkel?[0:52:08]Készülő darab Deák Ferencről. Miért érdekes ma Deák Ferenc? Miért felejtettük őt el? Államférfiúi kvalitásai, politizálásának hatékonysága.[0:54:28]Az 1843-as követválasztás és Deák Ferenc.[0:57:13]A kisnemesi hagyomány Zalában. Egy életforma, a szabad gazdálkodó létformájának eltűnése.[1:00:01]A XIX. században még vissza lehetett vonulni az országos politikától, hátrébb lehetett húzódni, ahogy Deák tette. Meg lehet-e ezt tenni manapság?[1:01:46]A Szűcsinger zenekar, Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs együttese: egy kitalált banda, amely időközben valóságos lett, saját extrém rajongótáborral, a „narancskalaposokkal”.[1:07:08]Az „Ennyit tudtunk segíteni”: CD és kötet zenével, versekkel.[1:12:04]Szálinger Balázs mesejáték-feldolgozásai a Budapest Bábszínházban.[1:13:33]Van-e társadalomkritika a Csillagszemű juhászban? Mi az öreg király dilemmája? Miért van ez benne a levegőben a mai Magyarországon? A közélet túlságosan megfelel a mesének túlságosan meseszerű.[1:15:16]Bábdarabok Árpád-házi királyokról. Egy csodaszép történetfolyam, amiből „nem dolgozunk”. Vazul unokáinak és gyerekeinek visszatérése: miért folytatták Szent István életművét ellenségei?[1:19:32]A jelenkori magyar politika késztetése arra, hogy kit rakjunk ki a kánonból. A nem jó irányú expanzió. „Bibó nem, Kurultáj igen.”[1:22:00]Államvallás kitalált történekből: már mi is azt csináljuk, amit a románok és a szlovákok?[1:22:26]Egy magát kudarcosnak tartó nép nem fogja fel megmaradásának páratlan sikerét. „Tudományos vonalon folyik a bábdarabírás.”[1:23:52]Polémia a magyar történelmi filmről, a Nándorfehérvár filmről. Hogyan nem lehet történelmi filmet csinálni? Hogyan lehetne?[1:25:46]Szálinger Balázs terve arról, hogy megírja a Honfoglalás eposzt.[1:27:56]Az Apamonológ című vers.[1:29:25]Országos élmény: a hiányzó, elvándorló magyarok. Van-e értelme Deákról beszélni vagy verset írni akkor, amikor nem lesz, aki elolvassa?[1:32:51]Miért él Szálinger Balázs Budapesten, ha ennyire fontos számára Zala megye? Tervek a visszatérésre. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot.A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba.Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintézet, a Schroders vezérigazgatója.A rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, 2003-ig az Első Magyar Alapot irányította, amely komoly magyarországi befektető volt.Mindeközben a Somogy megyei Kisasszondon birtokot vásárolt és épített, és létrehozott ott egy sajtkészítő üzemet.2010-től 2014-ig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, ahová az LMP delegálta.Magyarországon ismét megnősült, és született egy kislánya. (Korábbi, első házassága, amelyből egy fiúgyermeke született, saját bevallása szerint nem volt sikertörténet).Aztán 2018-ban feladta magyarországi érdekeltségeit – ideértve a kisasszondi birtokot is –, és családjával visszaköltözött Oxfordba.Jelenleg az Oxfordi Egyetem Blackfriars Halljának tanáraként a gazdasági, társadalmi folyamatok etikai és filozófiai vonatkozásainak kutatása a szakterülete.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz A Róna Péterről szóló bejegyzés a Wikipedián. Részletesebb életrajz (nincs frissítve) az Ecopedián. Róna Péter információs lapja az oxfordi Blackfriars Hall honlapján. Andrassew Iván Róna Péter – Miskolctól Oxfordig című interjúkötete a Libri oldalán. A Népszava 2018-as, a műsorban is hivatkozott interjúja Róna Péterrel. A kárpátaljai Rahó, ahol Róna Péter ősei éltek. Összefoglaló Wikipedia-bejegyzés 1956 végének magyar menekülthullámáról. Oskar Kokoschka, osztrák expresszionista festő, akinek kurzusán, már menekültként, Róna Péter rövid ideig részt vehetett. Márai Sándor teljes naplójáról magam is írtam ezen a blogon, a poszt itt olvasható. A Cedar Tavern, ahol Róna Péter diákként dolgozott, és William Faulknerrel is találkozott, New York egyik ikonikus bárja volt a Greenwich Village-ben, művészek kedvelt találkozóhelye. Egészen a 2000-es évek közepéig valóban létezett, amikor is az örökösök már nem kívánták tovább működtetni, és bezárták. A beszélgetés során említett Lawrence Klein, akivel a fiatal Róna Péter az egyetemen sokat vitatkozott, 1980-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott. A Springer gondozásában megjelenő, és Róna Péter (valamint Zsolnai László) által szerkesztett könyvsorozat, amiről az epizódban is esik szó, a Virtues and Economics címet viseli, angol nyelvű ismertetése elérhető itt. Műsorjegyzetek[0:06:15]Róna Péter első gyerekkori emléke: bombázók Németország felett.[0:07:24]Hogyan került 1945-ben Róna Péter Rahóról Németországba? Az eltűnt pilóta édesapa. Az édesanya hollandiai „ösztöndíja”.[0:09:31]Az édesanya tolmácsmunkája az amerikai katonai hírszerzésnél.[0:10:24]Járványos gyerekbetegségek, Róna Péter élet és halál között. Visszatérés Magyarországra. Az iskolás, aki inkább németül beszélt, mint magyarul.[0:12:35]A hejőkürti plébános hatása, aki a szószékről szervezte a falu életét: a tettekben megnyilvánuló hit és szeretet.[0:14:40]Latintanulás és annak „káros” mellékhatásai az iskolában.[0:16:32]A festészet szerepe egy kisfiú iskolai túlélésében. A Róna-család szegénysége.[0:18:53]1956: a Margit-kőrúti lakás megsemmisülése. „Menjünk innen, elég volt!”[0:21:31]Disszidálás nyugatra. A cél: Amerika. Az egykori hírszerzési állás előnye az elbírálásnál.[0:24:13]Az amerikai újrakezdés „életem legnehezebb újrakezdése volt”. Egy tizenéves fiú „lelki katasztrófája”.[0:24:55]Tányérmosogatás és pincérkedés gimnázium mellett. Az angolnyelvtudás hiánya, a tanár, aki foglalkozni kezd Róna Péterrel.[0:27:43]Az egyetemi felvételi angol teszt, amelyen Róna jobb eredményt ért el, mint az amerikai diákok. Teljeskörű ösztöndíj a Pensylvaniai Egyetemen.[0:29:38]Amikor eldőlt, hogy Róna Péter nem festő, hanem közgazdász, jogász lesz.[0:32:34]Egy nyár New York-ban. Találkozás William Faulknerrel a Cedar Bar-ban. Lecke arról, mi az összefüggés az irodalomban a mondanivaló és a mondat zenéje, ritmusa között.[0:37:03]A kudarctól való félelem, mint egyéni hajtóerő.[0:37:57]Ismeretség Márai Sándorral és Szilárd Leóval. A depressziós Márai és az életvidám Szilárd. Tevékenység 1962-től a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) elnökeként.[0:44:12]Nyugat-Európa nagy államalkotó ideológiája és a racionalista iskola. a Magyarország történetéből kimaradó európai élmény. A romantikus nemzettudat és ennek hosszan tartó politikai következményei. Ténymegismerés helyett kényszeres elméletgyártás.[0:52:19]A jog és a közgazdaságtan közös területe, Róna Péter fókusza társadalomelméleti kérdésekben és egy ellenhatás: Lawrence Klein. Miért nincsenek a közgazdaságtanban olyan törvényszerűségek, mint a természettudományokban?[0:56:22]Mit jelentett Oxford egy nehéz sorsú magyar diáknak a hatvanas években?Róna Péter, aki úgy érezte hazatért.[0:57:41]A tudás uralma és Oxford viselkedési mintája, világának jellemzői. A szkepszis fontossága. A nyelvi pontosság.[1:00:18]„Te valójában nem vagy igazából jóban az angol nyelvvel, ugye?” A tanár, aki szétszedte és újra összerakta Róna Péter mondatait.[1:01:56]Az oxfordi beilleszkedés. Miért nem jó törekvés, ha valaki a megértés és a játék helyett a veszekedést, a harcot választja?[1:04:40]Magyarország, a magyarok viszonya a tudáshoz, a tudományos teljesítményhez. A CEU és a Magyar Tudományos Akadémia elleni kormányzati harc abszurditása.[1:07:37]Roger Scruton, a híres konzervatív filozófus, aki megpróbálta lebeszélni Orbán Viktort a CEU elüldözéséről.[1:09:35]A magyar tudomány észlelhetetlen „társadalmi következményei”.[1:10:41]A magyar politikusok tárgyalástechnikája: feszültségkeltés pragmatizmus helyett a megbeszéléseken. A „na most én megmutatom” bizonyításkényszere, ennek kontraproduktivitása.[1:13:20]Amikor Antall József elmagyarázta George Bushnak, mit kellene csinálnia a Közel-Keleten. Mi az a lelkiállapot, ami erre késztet egy magyar politikust?[1:17:20]Az édesanya idegenkedése Oxford miatt: a másik világ, amibe Róna Péter lépett.[1:19:34]Egy későbbi karrierállomás Róna Péter életében: a bukott hitelekkel foglalkozott világszerte a banknál, ahol dolgozott. Hogyan viselkedjünk a szanálóbiztossal, ha nem tudjuk visszafizetni a hitelt? Mi a célravezető?[1:23:35]A devizahitelezés kérdése, Róna Péter súlyos kritikája a magyar bankvilág felé. Kritikájának elutasítása és figyelmen kívül hagyása. Miért elfogadhatatlan szerinte a devizahitelezés gyakorlata?[1:28:15]A kritikák és az irracionális magyar világnézet.[1:31:24]Róna Péter 2018-as döntése: ismét elhagyja Magyarországot. „Én igazából nem tartozom ide.” Az LMP szétesése, mint döntésének egyik katalizátora.[1:35:56]Vonzódásunk a „nagy ember”-hez. Európa romantikus politikai periódusai, és ennek katasztrofális következményei. Vajon ismét a szenvedélyek politikájának korszaka következik Európában?[1:38:54]A gazdasági tevékenység vagy a közgazdaságtan, mint az értékrend, a történelmi tapasztalatok és az objektív körülmények (geográfia) által befolyásolt, választott cselekvéshalmaz.[1:42:02]A megerősödő európai populizmus kérdésköre. A politikusok, akik a szenvedélyekre építik hatalmukat, nem szolgálják az emberiség érdekét.[1:43:36]Az abszolút tőkebarát magyar gazdaságpolitika, amely Antall József óta a munkajövedelmekkel szemben a tőkét részesíti előnyben. A gazdasági tevékenységnek hozzá kellene járulnia a fenntarthatósághoz, ez a gyakorlat viszont fenntarthatatlan.[1:49:16]Mit csinál Róna Péter jelenleg Oxfordban?[1:50:45]Hogy lehet feldolgozni érzelmileg azt, ha egy magyar nem Magyarországon érzi magát otthon? A „ki vagyok én?” kérdésének megválaszolása.[1:54:04]Mit érez akkor Róna Péter, amikor olykor visszalátogat Magyarországra? Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús övezetében járt).Az is, hogy magyar liberálisként, liberális magyarként, felvette az iszlám vallást. (Azt mondja, részben azért, mert történtek vele olyan dolgok, amiket nem tud megbocsátani. Nem tud mit kezdeni egy olyan vallással, ahol ez előírásszerűen kötelező.)De van itt még valami: az 1980-ban született Jászberényi Sándor nem „csak” újságíró, hanem író is. Két novelláskötete is megjelent eddig: 2013-ban Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2016-ban pedig A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről címmel.Az egy dolog, hogy itthon is megkapta a Libri irodalmi díjat, de azon kevés magyar szerzők egyike, aki mindenféle hazai hátszél nélkül sikeressé vált külföldön is.Második kötete épp most debütál angol nyelven az Egyesült Államokban, ahová a napokban utazik könyvpremierjére.Tehát Jászberényi Sándorral ebből az alkalomból is beszélgetek, de nem csupán könyveiről, hanem iszlámról és politikáról, a túlnépesedő, szétrobbanó Közel-Keletről és arról a pokolról, amikor valaki négy napon át nem tud elaludni.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Jászberényi Sándor Wikipedia-oldala, ahol sok-sok évszám és publikációs lista is található. Jászberényi Sándor könyvei: A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről (novellák) Az ördög egy fekete kutya – és más történetek (novellák) Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója (riportkönyv) Jászberényi Sándor legutóbbi könyvéből színpadi mű is készült az Örkény Színházban. Az előadás ismertetője itt elérhető. A szerző 2017-ben kapta meg a Libri irodalmi díjat. Erről természetesen a Libri honlapja is megemlékezik a szerzői oldalon. Az interjúban szó esik a brit Guardianban megjelent kritikáról, amely itt olvasható. Jászberényi Sándor második kötetének angol fordítása 2019 januárjában jelent meg a New Europe Booksnál (fordító:Paul Olchvary). Az előző novelláskötet angol fordítása 2014-ben látott napvilágot ugyanennél a kiadónál (fordító: Matt Henderson Ellis). George Romero és Az élőhalottak éjszakája A Halottak városa Kairóban Giulio Regeni, a megölt olasz kutató Negad al-Borei emberjogi harcos és ügyvéd Az egyiptomi forradalom („Nílusi forradalom”) Kurdisztán – Jászberényi Sándor tudósítása a kurd katonanőkről Kairó „keresztény” nyomornegyede, a Zabalin, a Mokattam-hegy lábánál Jászberényi Sándor Kirkus-díjra való jelölése Műsorjegyzetek[0:05:18]A karácsony konzumerista szemlélete, ami idegesítiő. Karácsony Kairóban és az arab világban.[0:06:14]A Mina House, az egyik legrégebbi hotel Egyiptomban.[0:07:48]Erős katolikus kisebbség Egyiptomban a koptok mellett. A szudáni diaszpóra, annak története és a XIX. századi Mehdi felkelés, a britek kiverése. Az iszlamista felkelések állandó motívuma: a messianizmus.[0:10:25]A jelenlegi dél-szudáni törzsi háború, a dinka és a nuer törzs viszálya. Az arab rabszolgatartás történelmi gyökerei. A rabszolgatartás intézményének brit felszámolása és az intézmény visszatérése.[0:12:49]A csádi Claude atya katolikus missziója.Éjféli mise Kairóban. A legszegényebbek közössége és az „ágról szakadt” papok elkötelezettsége.[0:15:44]„Én felvettem az iszlámot, de alapvetően kódolva az én kultúrám az egy keresztény kultúrkör.”[0:16:35]A hit és Jászberényi Sándor. „A hit kegyelmi állapot.” Az iszlám „nagyvonalúsága” és életviteli iránymutatása, a barátok hatása.[0:18:38]A kis-dzsihád és a nagy-dzsihád. Az ember alantas lény: a vallás mint küzdelem a gyarlóság ellen, az állati természet legyőzése.[0:20:17]Az egyik ok, amiért Jászberényi Sándor felvette az iszlámot, hogy vannak dolgok, amiket nem tud megbocsátani (miközben a kereszténység ezt előírná).[0:21:24]Miképpen beszélhet egy haditudósító „nagyvonalú” iszlámról, ha látta, mit művelt az Iszlám Állam a vallás nevében?[0:24:03]Az Iszlám Állam elfogott európai, harmadik generációs muszlim katonái közül sokan még imádkozni sem tudtak: a társadalom veszteseit a hatalom lehetősége vonzotta őket Szíriába, és nem a vallás.[0:27:02]Az Iszlám Állam létrejöttének geopolitikai körülményei. A szunnita felkelés Irakban.[0:31:50]A szunnita-síita vallási ellentét.[0:32:48]Az emberi jellemben nincs fejlődés: „ugyanazok vagyunk, mint a középkorban voltunk”. Jászberényi Sándor pesszimizmusa.[0:33:21]A nagy háborúk élménye, réme elveszik: meghalnak azok, akik emlékeznének rá. Emiatt ismét előre törtnek a harcias szólamok. Mi az, amit ez ellen tenni lehet?[0:37:10]Jászberényi Sándor menekülése Egyiptomból. Az egyiptomi forradalom rövid története. A Mubarak-rezsim, a „mély állam”, az iszlamisták és a liberálisok.[0:39:48]A haditudósító élményei az éles lőszerrel történő tömegoszlatásról Kairóban. Szükségkórház a mecsetben.[0:41:13]Jászberényi Sándor, a liberális muszlim. Kapcsolatai egyiptomi liberális körökkel (Negad al-Borei és az Április 6. mozgalom). A Muzulmán Testvériség felszámolása után ők lettek a rezsim igazi célpontjai.[0:44:09]A haditudósító előzetes letartóztatása.[0:44:52]Az ellenségnek tekintett újságírók listája, amelyen állítólag szerepelt Jászberényi neve is. Giulio Regeni, a megölt olasz kutató elrettentő ügye. A döntés a távozásról 2015-ben. Visszatérés csak 2018-ban.[0:47:09]A liberális dilemma: ki vezesse Egyiptomot, ha nem Abdel Fatah el-Sziszi? Egyiptom nem bír ki még egy forradalmat.[0:49:09]Hogyan és mikor került Jászberényi Sándor Kairóba? A korán jött kapuzárási pánik. „Lenyűgözött ez a káosz.” Az egyiptomi nemzeti büszkeség.[0:50:36]A haditudósítói karrier. A budget újságírás Afrikában és a Közel-keleten:.Egyiptom, Líbia, Irak, Szíria, Szudán, Nigéria, Csád, Libanon. Jemen, Gázai-övezet és Ukrajna.[0:54:59]Csempészalagutak a Gázai övezetben. Hogyan lehet egy ilyenbe lejutni? Hogyan építik őket? Mit szállítanak rajtuk keresztül?[0:59:36]Mi hajtotta Jászberényi Sándort? Az ember, akinek nem volt vesztenivalója, akire a válása után rászakadt az idő. „Ez egy idegállapot is.” Első novelláskötete. A valóság és a fikció közti különbség.[1:02:11]A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről című novelláskötet. A halottak városa Kairóban – a kriptákba költöző szegények, nyomornegyed a temetőben. (George Romero és Az élőhalottak éjszakája.)[1:05:49]A Zabalin, a nyomornegyedek intézményesülése, felszámolásuk vagy fejlesztésük kormányzati programja.[1:07:04]Kairóban 100.000 utcagyerek él. A népességrobbanás Egyiptomban és a fogamzásgátlás kérdése. Az iszlám és a népességszabályozás.[1:09:09]A globális felmelegedés katasztrófája, az új népvándorlások veszélye és Európa. A probléma szavazatokra váltása a populizmusban.[1:12:28]A menekülthullám és az integráció kérdése.[1:14:45]Összeegyeztethető az iszlámmal a világi állam intézménye?[1:16:41]Miért jelentenek ekkora problémakört az utcagyerekek Kairóban?[1:18:17]Jászberényi Sándor déli rítusa. A verekedő utcagyerekek. Az ebből született novella.[1:20:47]A B-történet: annak története, hogyan néz ki a férfi élete, amikor a családi története egy válással véget ér.[1:22:32]A lélek legszebb éjszakájának amerikai fordítása és premierje. A Kirkus-díjjelölés.[1:23:08]A főhős (Maros Dániel) és az író személye közötti különbségek és egyezőségek. A kairói bordélyvilág és a kábítószerek.[1:26:32]Az álmatlanság pokla. A majdnem halálos mértékű alváshiány. Az önmedikációs programok.[1:29:09]Az alváshiány, mint generációs probléma. Sándor tanácsai ezügyben.[1:32:58]Jászbrényi Sándor és a magyar irodalmi „kánon”, amit át lehet lépni. A Magyartanárok Egyesülete, amely nem ajánlotta feldolgozásra Jászberényi Sándor novelláit. Az Aegon-díjra való jelölés.[1:35:17]Írás és újságírás, az angolszász prózai hagyomány.[1:37:15]A könyvek fordítói: Matt Henderson Ellis és Paul Olchvary.[1:39:29]A túlklikkesedett magyar írói közeg és az irodalmkritikusok, akiknek Jászberényi Sándor nem akar megfelelni. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Koleszár Adél 2013-ban utazott Mexikóba, ahol egy alkotói ösztöndíj várta – és bár akkor ezt még nem tudta – egyben egy hatalmas, csodaszép, napfényes ország sötét oldala.Adél a Mexikóban folyó drogháborúk árnyékában előbb a szegények és kiszolgáltatottak körében terjedő új, halálközpontú vallásokat kezdte el dokumentálni fényképezőgépével, amely vallások némelyike erősen kötődik a latin-amerikai kábítószer-csempészet útvonalaihoz.Majd azokat az asszonyokat követte kamerájával, akik tömegsírokat kutatnak: szeretteiket keresik, akik a Mexikót elborító erőszak áldozatai lettek.Koleszár Adél mindeközben nem csak az embereket, az arcokat fotózza Mexikóban, hanem a tömegsírokkal „felsértett” tájat is. Próbálja feltárni azt a kapcsolatot, ami megbújhat a vidék és az emberi kegyetlenség között.Az erőszak sebei című munkájával Adél elnyerte a budapesti Capa Intézet 2018-ra szóló ösztöndíját (amelyet 2017 őszén ítéltek oda), ezután mexikói témájába még inkább belemerült.Ebben az epizódban tehát Adéllal beszélgetek az eltűntek után kutató anyákról, akiknek csoportját Napocskának hívják, egy vallásról, amelynek központi alakját Szent Halálként tisztelik Mexikóban, és arról, milyen megérinteni a sötétséget.A borítóképen: Koleszár Adél/ fotó: Szombat Éva.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Koleszár Adél tumblr oldala, ahol sok képe látható itt elérhető. Adél az Instagramon itt található meg. A hit új útjai című sorozatból az Index Nagykép rovatában található egy válogatás, némi kisérőszöveggel. Az erőszak sebei című sorozatról, a tömegsírokról és a szeretteiket kereső nőkről 2018. decemberében jelent meg hosszabb interjú Adéllal a 24.hu-n. A Capa-nagydíj ösztöndíjasai a 2018-as évben (az ösztöndíjat 2017 őszén ítélték oda három magyar fotósnak). Ugyanebben a témában egy évvel korábban közölt Koleszár Adéllal hosszú beszélgetést az Artportal, amely cikkben több kép is látható Az erőszak sebei című sorozatból. A podcastepizódban szó esik a 2014-ben Igualában eltűnt mexikói diákok ügyéről. Az MTI két évvel későbbi összefoglalója a fejleményekről itt olvasható. A Santa Muerte (Szent Halál) alakjáról és a köré szerveződő hiedelemvilágról bővebben szól ez a magyar nyelvű Wikipedia-szócikk. A beszélgetésben szó esik egy másik kultuszról is, amelyben egy Jesús Malverde nevű, Robin Hood-szerű útonálló a központi figura. Egy erről szóló hosszabb háttércikk magyarul az Indexen olvasható. Adél egyik kedvenc könyveként Louis-Ferdinand Céline Utazás az éjszaka mélyére című művét említette. A Bookline-on itt található meg a kötet. A Mexikóban (is) élő magyar fotós elődök között – Robert Capa mellett – Adél említi a kevésbé ismert Kati Hirna nevét. Róla itt olvasható magyarul egy bővebb összefoglaló. Műsorjegyzetek[0:05:16]A Capa-ösztöndíj és lényege.[0:06:02]Nem Adél lett a fődíjas: csalódott-e?[0:06:44]Tájképek Mexikóban: vidékek, ahol tömeges erőszak történt.[0:08:00]A Mexikóban folyó drogháború tömegsírjai.[0:08:17]Adél „belecsöppent” ebbe a sztoriba akkor, amikor még a Mexikóvárosban élő mexikóiak sem voltak tisztában azzal. mennyire súlyos a helyzet.[0:09:05]Az igualai „incidens” 2014-ben.Adél a helyszínen.[0:11:22]Miért ez volt az első olyan tömeges eltűnés/gyilkosság, amely nagy nemzetközi sajtvisszhangot kapott, amikor addig is voltak ilyen ügyek?[0:13:22]Hogyan kezdte Adél feldolgozni ezt a történetet az első sokk után.[0:14:00]Guerrero hegyei tele vannak feltáratlan sírokkal.[0:14:28]Kapcsolatfelvétel az eltűntek után kutató csoportokkal, a „keresőkkel”.[0:17:19]A csoportok összetétele, a benne résztvevők társadalmi helyzete.[0:18:00]A Veracruzi csoport. A Veracruz melletti tömegsír Colinas de Santa Fe-ben, Adél „beépülése” a csoportba. A keresés és a remény képi bemutatása.[0:21:47]Keresés az elhantoltak után fémbotokkal.[0:22:10]Sivatag és hőség, 50 fok és közel háromszáz megtalált holttest: Latin-Amerika legnagyobb tömegsírja.[0:23:13]Kik az áldozatok? Szervkereskedelem és a tévedésből megöltek.[0:24:07]Hogyan alakult a kerersők csoportja? Kereső anyák a Whatsupon.[0:26:25]A keresés: mi lesz, ha az, amit keresel meglesz? Sokan nem akarnak semmit sem keresni.[0:27:46]Hogy fogadták Adélt, a kívülállót?[0:28:23]Fehér nőnek lenni az hátrány vagy vádelem ebben a közegben?[0:29:15]Vidéki környezetben a népesség egy jelentős részének nincs személyazonossága, hivatalosan nem létezik.[0:30:30]A táj és a rajta zajló erőszak viszonya. Létezhet-e valami misztikus kapcsolat a kettő között? A táj újrakolonizálása — egyebek mellett emberi testekkel.[0:32:39]A tájat is felsértik ezekkel a sírokkal.[0:33:39]A testek megtalálásának fontossága és a vallás. Test, halál, feltámadás.[0:36:03]A holttest, mint konkrétum és a keresés lezárása.[0:36:45]Mennyire szabad belemenni egy ilyen történetbe egy fotósnak? Mennyit szükséges ebből meghallgatni, hogy át lehessen adni.[0:39:14]„Barátok lettünk, és barátokért felelősséget vállalsz”. „Segíteni akarsz, de nem tudsz.”[0:40:51]A keresők munkája. Annak fontossága, hogy dolgozzanak: a motiváció visszaadása.[0:41:51]Miért érdekelte Adélt a történet mögött lévő elképesztő erőszak?[0:43:37]A halottak után kutató csoport neve: El Solecito, azaz „Napocska”.[0:44:00]A kontraszt: salsa, trópusok, hamisítatlan latin környezet, sok-sok napfény és közben elképesztő sötétség. Hotspot és háborús zóna.[0:45:13]Engedély nélkül a síroknál.[0:46:42]A személyes döntések következményei egy veszélyesebb világban.[0:49:02]Adél egyik kedvenc regénye az Utazás az éjszaka mélyére Céline-től. „Szeretem megérinteni a sötétséget.”[0:50:17]Hogyan került Adél Mexikóba és mikor, és miért pont Mexikót választotta?[0:51:13]Magyar fotós elődök Mexikóban. (Kati Horna, Robert Capa)[0:52:18]Ha alkotói inspiráció miatt utazol külföldre, az első és legfontosabb dolog alkotói közösséget találni.[0:52:54]Mit csinált Adél Magyarországon azelőtt, hogy Mexikóba ment? Fotótémában vonzalom a deviáns arcok, a kívülállók iránt.[0:53:54]Kemény arcok Mexikóban: fotózás vallási összejöveteleken és az utcán. Mitől komplikált világ Mexikó?[0:54:40]Koleszár Adél A hit új útjai című fotósorozata az „alternatív” mexikói vallásokról. A (Santa Muerte) Szent halál és Jesús Malverde kultusza, a köréjük épülő hitrendszer, hiedelemvilág.[0:59:07]Mennyire kötődnek ezek az új kultuszok a szervezett bűnözéssel? Inkább a szegénységhez és kiszolgáltatottsághoz van köze mindennek.[1:00:55]Mennyire érintették meg Adélt ezek a kultuszok? „Nem feltétlenül akarok egy olyan vallásban hinni, ahol bármi rosszat is lehet kívánni.”[1:02:18]Lojalitás a társadalom peremén élőkhöz. Adél gyökerei, szülei, akiknek nehéz életük volt.[1:03:52]Visszamegy-e Adél Mexikóba? Mennyire kivitelezhető a többlakiság? A folyton új környezet? Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak — sajnos — továbbra is aktuálisak.)Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben – nyugodtan mondhatjuk – Magyarországon zenetörténelmet írt. Legalábbis 2014-ben 20 magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar lemezének toplistáját, és ezen az A.E. Bizottság Kalandra fel című, ‘83-as albuma az első helyre került.A hazai sikerek ellenére 1991-ben előbb Kanadába, majd később az Egyesült Államokba költözött. Előbb New York-ban élt, majd Los Angelesbe ment, ahol egyebek mellett egy rajzfilmstúdióban dolgozott, illetve 2000-től az Encyclopedia Britannica online vállalkozásának művészeti igazgatója lett.Tizenhárom év után, 2004-ben visszatért Amerikából, de ezt igazából kétszer tette meg: egyszer úgy, ahogy mindenki más költözni szokott. Egyszer pedig egy televíziós road movie keretében: a 2006-ban műsorra tűzött, Cadillac Drive című sorozatban Wahorn András Fábry Sándorral vezette haza Amerikában hagyott, hat méteres Cadillacjét – Alaszkán és Szibérián át, tizenkét részben.Aztán 2006-ban gondolt egyet, és házat vett egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén. Itt látogattam meg és beszélgettem vele én is. De elsősorban nem azokról a dolgokról, amelyeket az imént említettem. Mert Wahorn András azt mondja, egy kicsit unja, hogy mindenki a múltjáról, a Bizottságról vagy a Cadillacről kérdezi. Mert hogy szerinte a jelen mindig érdekesebb.(És még egy fontos információ: ha valaki a felvételen macskanyávogást vél olykor felfedezni, az nem én vagyok: Andrásék sziámi cicájának nagyon megtetszett az előttem lévő jegyzetfüzetem, amire olykor rátelepedett – az évszámokba olykor ezért zavarodtam bele, nem láttam a papírt a doromboló macskától.)Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozÍme a 20 magyar kritikus és szakíró által összeállított toplista, amelyen az A. E. Bizottság Kalandra fel című 1983-as albuma az első helyen szerepel.A beszélgetésben említett és a Tengerhajózás című albumon található Emigráns dal.A Wahorn Andrásról szóló Wikipedia-szócikk.A beszélgetésben idézett, tíz éve készült interjú Wahorn Andrással a Magyar Nemzetben.A Klasky Csupo animációs és multimédiás vállalatról szóló szócikk a Wikipedián. (Itt dolgozott Wahorn András Los Angeles-i tartózkodása idején.)Az Alaszkán és Szibérián keresztüli hazatérést feldolgozó Cadillac Drive című tévésorozat a Youtube-on is elérhető, megnézhető.Az utolsó „szabad” Szabadfogás a Hír Tv-n, amelyben még szerepelt Wahorn András.Wahorn András képeit lehet nézegetni egyebek mellett a Pinteresten is.Műsorjegyzetek[0:05:51]Magyarország egyik – szó szerint – legnagyobb képének születése és lassú pusztulása.[0:06:32]Kortárs magyar művészeti kiállítás Lyonban.[0:08:32]A pár perc alatt elkészült „Fekvő nő telefonnal”.[0:10:05]Telefon Aczél Györgynek: engedjék ki Rajk Lászlót is![0:11:34]Per az Artex állami kiállításszervező cég ellen, amelyben még Lévay Anikó is részt vett.[0:13:16]Miért rohad a mű a fészerben?[0:14:26]A Nyugat érdeklődése a nyolcavanas években a kelet-európai művészek iránt, ami aztán megszűnt.Nyugati műgyűjtők beszerzőkörúton Magyarországon.[0:16:58]Aképzőművészet iránti érdeklődés elhalása.[0:19:15]A kép mögötti történet fontossága: a kép hitele a művész személyes története. Amerikában Wahorn András története nem alakult ki.[0:20:05]A képek, amelyek nem tetszenének az anyósnak.[0:20:59]A Jégkrémbalett című film és a Kalandra fel című lemez.[0:23:00]Az akkori sikerek és a mai koncertek. Milyen érzés megélni, hogy sokkal kisebb az érdeklődés? „Én ugyanaz maradtam, a kor meg megváltozott.”[0:24:57]Wahorn András négy zenekara.[0:26:16]Wahorn András és az autó allegóriája.[0:27:34]A készen kapott emberi szerkezet: az emberi sors.[0:28:31]Wahorn András, a makacs és önfejű gyerek. A Wahorn név kitalálása.[0:29:34]Felesleges a dolgok okait keresni, mert mindennek végtelen sok oka van: a „vanás” a fontos.[0:30:07]Végzeteszerűség, szabad akarat, felelősség. „Szabad akarat nincs.” Az ember illúziói saját magáról.[0:33:06]Wahorn András sorsa (például) a „Fidesz elleni harc”.[0:34:23]Mégis a tevékenykedő emberek közé sorolja magát. Ezért teszett neki Amerika.[0:36:26]Kiköltözés Amerikába.[0:37:37]Amerika „protestáns” hagyománya, ami közhely és nem is annyira létezik. A nyugtalan Amerika, ahol mindig csinálni kell valamit, és ahol magányos is az ember. Miért gondolta úgy András, hogy ez egy neki való hely?[0:41:02]Az ember, aki máskép funkcionál Magyarországon és Amerikában.[0:42:29]Miért a fiatalok egy korszak alakítói? Miért a fiatalok tudnak letenni robbanásszerűen új dolgokat? Miért akadályoz az alkotásban a tapasztalat? A közhellyé válás folyamata.[0:45:29]Mi a magyarok viszonya „a” törvénnyel?[0:48:00]Wahorn András és a mezőszemerei közbiztonség: küzdelem az önvédelem és a polgárőrség megerősítéséért.[0:49:26]Egy rosszul értelmezett és alkalmazott törvény: miért tukmálta rá feladatait a jegyzőkre a rendőrség?[0:51:03]Miért haragudott meg a falu Wahorn Andrásra? Visszavonulás a helyi közélettől.[0:53:25]Nagy-Navarro Balázs és Juhász Péter, mint hősök, akiket elfelejtettek.„Úgy tűnik, hogy minket kihúzni abból, amiben vagyunk, nem nagyon lehet.”[0:55:52]Wahorn András, aki kicsit „bábáskodott” a világháló világméretű válásánál.[0:58:04]Az lett az internetből, amit elképzeltek a kilencvenes években, hogy lesz belőle? Álhírek és véleménybuborékok.[1:01:49]Webes munka a Klasky Csupo animációs cégnél, konzultáció, ötletelés olyan cégekkel, amelyek technológiája meghatározta, merre fejlődik a net: a fingó rajzfilmfigura és a képernyőn szaladgáló légy esete.[1:03:39]Munka az Encyclopedia Britannicánál.[1:06:08]A számítógép Wahorn András életében. Első találkozása a géppel a nyolcvanas években és egy hosszú-hosszú kapcsolat napi húsz órában.[1:08:36]Egy használt Atari számítógép Németországból.[1:09:42]A számítógép egy minden lében kanál embernek hihetetlen kaland: mindent meg tud csinálni vele egyedül. Zenét szerez, animációs filmet készít, fest és rajzol rajta. De mégis, Wahorn András idővel rájött arra is, hiányzik számára az anyag és a másokkal való közös alkotás.[1:11:10]Wahorn András szerelme és alkotótársa: Töttös Kata. A több mint harminc éves korkülönbség.[1:16:34]Különbség a nő és a férfi életútjában, feladataiban. A 40 éves korban lezáruló férfi életpálya, az elvesztett küldetés és az életközepi válság.[1:21:39]Miért kezdett sportolni Wahorn András? A sport szerepe életében. Az öregedés kérdése.[1:23:20]„Rájöttem, hogy a szex 50 százaléka a mozgástól olyan jó.”[1:24:18]Hogyan éli meg Wahorn András, hogy számára megszűnt a Szabadfogás című műsor, miután a Hír TV „visszafoglalása” után kirakták onnan? Egy kútba esett műsorötlet.[1:28:09]Wahorn András a szólásszabadság és a törvény viszonyáról.[1:31:35]Közmédia és manipuláció: a független sajtó szerepe.[1:35:31]Egy régi szám a Tengerhajózás című Bizottság lemezről. A kivándorlás Magyarországról: a távozó fiatalok problémája. Menjünk vagy maradjunk?[1:38:17]A teljesítményközpontú Nyugat, ahol nem azzal lehet érvényesülni, hogy magyar vagy, hanem azzal, ha értesz valamihez. És Orbán Viktor, aki meggyűlölte a Nyugatot, és meggyűlöltette azt egész országával.[1:40:19]Wahorn András magyarsága: miért nincs ellentétben egymással a nyelvi, nemzeti meghatározottság elismerése és a nacionalizmus elvetése?[1:43:05]Mezőszemere és a világpolgár:„Már nem érzem magam olyan erősnek, hogy megváltoztathatom a jövőt.”„Egy öreg bácsi vagyok, aki annak idején úgy érezte, hogy beveszi a világot, és ma már tudja, hogy ezt nem fogja tudni megtenni.”[1:49:09]„Egész életemben egyedül éreztem magam.”[1:49:41]A liberális eszmék eróziója és a gyűlöletkeltő rendszerek erősödése: mit kellene tenni? Miért alakult ez így? Mi lehetne a gyógyír? Járjunk túl a saját eszünkön![1:52:57]A sors és az emberi küzdelem: Wahorn András, aki próbált más lenni, de ez nem sikerült. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices