Az élet meg minden

Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr.1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vezéreit végezte ki. A fegyveresek pár perc alatt 113 lövést adtak le, és ez a 113 lövés brutális világnak vetett véget Dunaszerdahelyen.Brutális világnak, amely több száz ember életébe került, és amely brutális világnak a titkait még ma is folyamatban lévő bűnvádi eljárások próbálják felfedni.No meg egy könyv.Durica Katarina (ejtsd: „Gyurica”) regényében ennek a történetnek egy olyan részét dolgozta fel, amelyről ma sem nagyon beszélnek. Arról, mi történt a nőkkel. A nőkkel, akiket az utcáról hurcoltak el és így lettek csoportos nemi erőszak áldozataivá. A nőkkel, akiknek eltűnt a kedvesük. A nőkkel, akiknek megbecstelenítették lányait. A nőkkel, akiknek maffiózóvá lett az az “áldott jó” fiuk.Bár regényről van szó, a szerző nem képzelt világot tár elénk: a könyvhöz sok interjút készített, amelyekben maguk az anyák, a lányok osztották meg vele történeteiket. Húsz évvel az elszenvedett borzalmak után.A rendes lányok csendben sírnak. Ez annak a könyvnek a címe, amely az idén nyáron jelent meg Magyarországon. Ebben a podcastepizódban a szerzővel, Durica Katarinával beszélgetek a dunaszerdahelyi maffia női áldozatairól, a húsz évig tartó hallgatás okairól és arról is, ki volt a bűnszervezetben a starter, és miért fémjelez egy egész korszakot az a szó, hogy sustyáki.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Ha további maffiás témájú epizódot szeretnél hallgatni, akkor……ajánlom ezt az adást:#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágbaLinkek a műsorban elhangzó témákhoz Durica Katarina a beszélgetés apropójául is szolgáló könyve A rendes lányok csendben sírnak. A szerző korábbi könyve, amely a női szexturizmusról szól, és amely témát Katarina szintén regényben dolgozott fel, a Szökés Egyiptomba. A Pápay-klán történetét követhetően és olvasmányosan foglalja össze az Index 2016-os cikke. Bár „szlengszótárnak” hívják, valójában a csallóköziek által beszélt nyelvjárás szószedete (1., 2., 3., 4., 5., 6.) a Bumm.sk-n hat részben megjelent gyűjtés – azoknak, akik el szeretnének merülni a regényben is megidézett magyarban. (A borítóképen: Durica Katarina egy dunaszerdahelyi panelház előtt / Fotó: Horen )Műsorjegyzetek[0:05:47]Ki volt asz a Pápay-klán? Hogyan volt képes terror alatt tartani egy egész országrészt?[0:06:39]Václav Havel amnesztiája, a hazakerülő bűnözők, Dunaszerdahely és környékének relatív jóléte. Védelmi pénzek.[0:09:10]A lakosság terrorizálása, a megkövetelt tisztelet.[0:10:29]A magyarok gyilkolták a magyarokat: a klán magyarokból állt. „Ezek a mieink voltak”: sokszor egy lakótelepi blokkban laktak az áldozatokkal.[0:12:51]Durica Katarina is Dunaszerdahely mellett nőtt fel – gyerekkori élmények a maffiáról.[0:13:38]Megbecsülni is nehéz, hány gyilkosság fűződik a bandához.[0:15:04]A maffia elfelejtett női áldozatai. Csoportos női erőszak: áldozathibáztatás és bagatellizálás. A hallgatás és a regényhez való anyaggyűjtés kezdete.[0:17:23]Durica Katarinát nem az elkövetők érdekelték, hanem az áldozatok.[0:18:29]Hogy került kapcsolatba Durica Katarina olyan nőkkel, akik hajlandóak voltak beszélni neki saját történetükről? Az első Facebook-üzenet.[0:20:02]Sokat segített az egyenesség és őszinteség.[0:20:54]Kik jöttek el Katarinához beszélni? Az áldozatok, akik kerek monológgal készültek a beszélgetésre.[0:21:57]Mind azt hitte, hogy története egyedi eset. Kiderült: ez tömeges jelenség.[0:24:05]A közösség nem tudta megvédeni őket, majd utána meg is bélyegezte ezeket a nőket.[0:24:59]Miért nem tudták megvédeni a nőket? A rendőrség érintettsége.[0:26:02]Milyen hatása volt a férfiakra az, hogy nem tudták megvédeni a nőket? Az alkohol, mint elfojtás és “megoldási képlet”.[0:29:10]Anyák, akik azt vették észre, hogy a fiúk egyszer csak maffiózó lett. Hogy számolnak el ők ezzel maguknak és a közösség felé? Az anyák hárítása.[0:33:28]Milyenek voltak azok az áldozatok, akikkel Durica Katarina találkozott? Látszott-e rajtuk a régi trauma? A lelki és a tényleges meddőség az erőszak után.[0:35:30]A kibeszéletlenség és a mindennapos elfojtás.[0:38:00]A „mit szólnak majd?” kisvárosi, falusi közege mint a tabusítást elősegítő környezet.[0:41:14]Beszédes szlovák jövevényszavak vagy helyi magyarok által használt kifejezések a regényben: mi báger, a sustyáki, a suter, a starter?[0:46:32]A magyarok kettős kisebbségi léte: mint nyelvi kisebbség és mint a legyűrt kisemberek közössége.[0:49:23]A Pápay-klán uralmának vége, a maffia vezérkarának lemészárlása. Az eset a helyiek emlékezetében. A rengeteg teória arról, kik lehettek az elkövetők.[0:52:49]Katarina tanulmányai, művészettörténészi végzettsége.[0:54:01]Éjszakai mozitakarítás az USA-ban.[0:54:23]Idegenvezetői munka Egyiptomban – éveken át, az egyetemi tanulmányok alatt.[0:56:26]Katarina korábbi regénye ezeknek az éveknek a hatására születik: Szökés Egyiptomba – könyv a női szexturizmusról.[0:57:52]Az otthon lestrapált, elhanyagolt nők a kuncsaftok, az egyiptomi, tunéziai üdülőhelyeken erre szakosodott „Ahmedek” és „Mohamedek” várják őket. Nem csak szexre, a románcra is vágynak.[1:00:24]Volt olyan nő, aki két évig spórolt, hogy két hétig ő legyen a királynő egy ilyen helyen.[1:01:34]Ezeket a férfiakat „Schengen-harcosoknak” is nevezik, mert nagyon sok fiú célja az, hogy bejussanak Európába.[1:03:00]A Rendes lányok csendben sírnak című regány fogadtatása Dunaszerdahelyen. A Siker és szeretetfürdő ellenére csönd: kérdések nélküli író-olvasó találkozó.[1:05:40]Lesz-e folytatás?[1:07:53]A csend, a tanácstalanság, a védekezésre való képtelenség történelmi okai: a nemzethez, a valláshoz való viszony megtépázottsága a felvidéki magyarság közösségeiben.[1:10:02]Miért nem riportkönyvként született meg ez a mű? Miért regényként?[1:11:17]A regény megírásának lelki nehézségei. („Rémálmaim voltak éjszaka.”)[1:13:38]Katarina szerint ha elkezdünk erről a történetről, regényről beszélni, az már előrelépés lesz, már elindult valami a könyv nyomán.[1:15:21]Miért az lett a könyv címe, hogy A rendes lányok csendben sírnak? Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét.A térképeken keresztül.Méghozzá a történelmi térképeken keresztül.Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a neve olyan nemzetközileg elismert történelmi atlaszokat fémjelez, mint például a Times Európai történelmi atlasza.Az angol nyelvterületen publikált atlaszok és könyvek mellett pár éve magyarul is megjelennek munkái. Az Erdély történetének atlasza után különleges vállalkozása A cigányság történetének atlasza, amely könyv nemrégiben látott napvilágot Magyarországon.Nos, ezekről a kötetekről is beszélgetünk ebben a podcastepizódban, de mindenek előtt arról, milyen az, amikor valaki már gyerekkorában is pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni élete hátralévő részében. Illetve arról, mit jelentett történelmi térképeket készíteni a kádári Magyarországon.És arról is, miért döntött úgy Bereznay András a hetvenes évek végén, hogy elhagyja az országot, és Angliában próbál szerencsét.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozBereznay András angol nyelvű honlapja itt érhető el.Ez pedig az angol nyelvű Wikipedia-szócikk róla.Az interjúban a következő könyveiről esik szó: The Times Atlas of European History Erdély történetének atlasza A cigányság történetének atlasza (A könyvről részletes ismertetés és kritika olvasható egyebek mellett az Indexen is.) Bereznay András karrierjének elindulásában – és az ahhoz kötődő történetben – fontos szerephez jut Székely György és Pamlényi Ervin történészeknek.A Kartográfiai Vállalat (ahol Bereznay András mindössze egyetlen napot dolgozott) története az utódcég honlapján is elolvasható. (Az oldalon szerepel, hogy „a Kartográfiai Vállalat volt az ország egyetlen térképkiadója és második legnagyobb földmérési vállalata.”)Az interjúban említett, Magyarország története című könyvsorozat a nyolcvanas évek nagy vállalkozása volt. A tervezett tíz kötetből hét jelent meg.A Bereznay András angliai karrierjében némi szerepet játszó Martin Gilbert történészről itt olvasható a Wikipedián angol nyelvű bejegyzés.Műsorjegyzetek[0:05:14]A 8 éves Bereznay András mágikus találkozása egy térképpel, ami eldönti jövőjét.[0:06:06]Fejből a Földközi-tenger medencéjének földrajza.[0:06:44]Miért volt gyanús történelmi térképet rajzolni a kádári Magyarországon?[0:09:43]Az egyetemi évek előtt: miért volt nehéz bekerülni akkoriban történelem szakra. Az osztályfőnöki jellemzés átka.[0:10:35]Munkavállalás gimnázium után különböző helyeken. A sorsfordító kaland: hirtelen elhatározásból telefon Székely György professzornak.[0:12:45]Az iskolai történelmi atlasz hibái. Felkérés a szakcikkre a Századokban. Pamlényi Ervin befogadja a kritikát, pedig Székellyel együtt ő az atlasz szerkesztője.[0:15:19]Az egyetemi felvételnél sokat számított, hogy a Századok adott ajánlást Bereznaynak: történelem-spanyol szakra veszik fel.[0:16:03]1974-ben fejezi be az egyetemet, de 1978-ban emigrál Angliába. Előbb még: az egy napig sem tartó munkaviszony és előtörténete a monopolhelyzetben lévő Kartográfiai Vállalatnál.[0:18:21]Konfliktus a térképészeti konferencián, Radó Sándor, a hazai térképészet atyaúristene megsértődik.[0:19:48]Munkahely nélkül. Állásajánlat tudományos szocializmus oktatására.[0:20:38]Bereznay András rendszerellenességének gyökerei. 1956 és a Szabad Európa Rádió.[0:21:59]10 éves korában Bereznay már rendszeresen napilapot (a Magyar Nemzetet) olvas, majd SZER-t hallgat. „Hihetetlenül” utálja a rendszert.[0:22:43]Hirtelen jött ötlet: telefon a Magyar Tudományos Akadémiának, hátha nekik kell a “semmi”. Ismét előkerül a történelmi atlaszról írt kritika. Lehetőség a szabadfoglalkozású munkára történelmitérkép-tervezőként.[0:24:37]A tízkötetes Magyarország történetének kiadása Glatz Ferenc szerkesztésében.[0:25:00]Az értelmiség megvesztegetése a Kádár-rendszerben.[0:25:52]Bereznay András naivitása és rossz közérzete: „mindig is el akartam menni”.[0:26:31]Sikertelen lelépési kísérlet Jugoszlávián keresztül.[0:28:43]Cseh-magyar pár, akik nyugatra akarnak menni – de Ausztrián keresztül.[0:29:50]Az útlevélkérelem megtagadása. A szemtelen fellebbezés és a rendszer atyáskodó válasza.[0:31:55]Öt évre rá Bereznay András minden további nélkül útlevelet kap nyugati országokba – viszont akkor még visszajött.[0:32:59]Döntés a disszidálásról. A döntő érv a távozás mellett.[0:34:35]Hogy zajlott a menedékjog intézése Angliában? A szerencsés előzmények: egy angol történész , Martin Gilbert atlaszának hibái, az újabb sorsfordító hibalista.[0:37:09]Takarítás, kádpucolás és bokornyírás az új „karrier”.[0:37:26]Egy sokat segítő autóstop története: írógép és toll a munka elkezdéséhez. Az angliai térképkészítő karrier viszontagságos útjának kezdetei.[0:39:48]Húsz év telik el, amíg ugyanazt csinálhatja Angliában, mint Magyarországon. A Times Books történelmi-térképtervezői állása 1992-ben.[0:43:46]Volt-e olyan pillanat András életében, amikor vissza akart jönni Magyarországra? Egy álom, ami gyakori a menekültek esetében.[0:44:18]Londoni megismerkedés Krassó Györggyel. A Magyar Október Párt a rendszerváltás után. A rendszerváltó pártok önjelöltsége.[0:48:30]Mi változott Angliában 40 év alatt?[0:49:17]Az ugyanottmaradó bögre története. A mohamedán bevándorlás szembeötlő megerősödése.[0:51:06]Milyenek valójában az angolok? Miért az időjárásról beszélgetnek? A személyes szféra kényszeres védelmének hátrányai. Miért „Sztálin álma” bizonyos értelemben az Egyesült Királyság. A biztonságos témák.[0:54:37]A túlcivilázlódás jelensége.[0:56:14]Egy régi emigráns viszonya az újonnan, az uniós csatlakozás után érkező magyarokhoz.[1:00:51]Becsülendő a hajtás, a munka iránti eltökéltség, de a nagyon kemény munka be is zár, nem lesz nyitott azokra a dolgokra, amelyeket új lakóhelyén megtapasztalhatna.[1:02:05]Bereznay András munkája, a 2011-ben megjelent Erdély történelmi atlasza.[1:03:04]A szerző új könyve, A cigányság történetének atlasza. A cigányság történelmének feldolgozása több mint félszáz térképen (az „őshazától” napjainkig – az érpataki polgármester lemondása még szerepel az egyik térképen). Az atlasz készítésének története.[1:09:42]A brexit. Miért támogatta András az elszakadás-pártiakat? Részvétele a kampányban. Miért nem szempont számára az, hogy ettől könnyebb vagy nehezebb lesz a kint élő magyarok dolga?[1:15:04]Az elvek szerinti döntések Bereznay András életében, a lázadás és a „tanok” elutasítása.[1:16:27]Mi lett volna, ha Bereznay András nem hagyja el Magyarországot? Foglalkoztatják-e az ilyen kérdések? Ugyanígy döntene-e ma is? Érdemes-e ezen gondolkodni? Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Szávoszt-Vass Dániel egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, teljesít kultúrmissziót, képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét. Mégsem fizet ezért neki senki egy vasat sem. Kilenc éve lankadatlan lendülettel írja a Dunai Szigetek nevű blogját, amely az említett értékmentő és értékteremtő munkája mellett közösségi vállalkozás is.Tehát ebben az epizódban vele beszélgetek az apadó és szemetes Dunáról, a Senki szigetéről, egy víz alá került településről, vízlépcsőkről, a római-parti mobilgátról, a dunavirágzásról, valamint a folyón megszaporodó motorcsónakokról és jetskikről.(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)Linkek a műsorban elhangzó témákhozSzávoszt-Vass Dániel blogja itt elérhető: Dunai Szigetek blog.Van egy másik blogja is, amit többedmagával ír, és amelyen földtudományi írások találhatóak. Ez pedig a Pangea blog.Az epizódban szó esik Jókai Mór Aranyember című regényéről, azon is belül a könyvben szereplő Senki szigetéről. A regény a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében is megtalálható, A „Senki” szigete című fejezet például itt. Az 1962-ben a regényből készült filmről szintén beszélünk, ez a film adatlapja.Baktay Ervin – az „indológus indián” – indiántáboráról és annak szigetéről a Dunai Szigetek blog is írt.A Dunai Szigetek blog nagy felhasználója a Fortepan fotógyűjteménynek. Aki még nem ismerné, itt található.Szintén nagy segítség Dániel munkájához a fentről.hu légifotó-adatbázisa, amelyben mindenki szabadon és ingyenesen kutakodhat. A honlap a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (FÖMI) légifelvételeit teszi hozzáférhetővé.Az epizódban szó van a Római-part, illetve az ott tervezett mobilgát ügyéről. A jelenlegi helyzetről olvasható egy friss összefoglaló a hvg.hu-n.Szó esik az epizódban az ercsi Eötvös-kápolna megmentéséről, amelyben része volt a Dunai Szigetek blognak is. (Az ügyről itt olvasható a Heti Válasz említett cikke.)Az epizódban beszélgetünk Szávoszt-Vass Dániel monarchista meggyőződéséről is, a kérdésben hivatkozott interjú az Indexen itt található.Pontosítás: Szávoszt-Vass Dániel a felvételt követően jelezte, hogy egy évszám rosszul szerepel az interjúban. Az említett, rekordalacsony vízállás nem 1948-ban, hanem 1947-ben volt Budapesten (más vízmércéken ez eltérhet).Műsorjegyzetek 0:04:58 Rémületesen alacsony vízállás idén nyáron a Dunán. 0:05:43 Csupán 10-20 cm-mel volt magasabb a vízállás az 1947-es negatív rekordnál. 0:06:09 Az Ínség-szikla, a Gellért-hegy legkeletibb előbukkanása. 0:07:59 Drasztikus változásnak tűnik, ráadásul a „kisvizes” időszak egyre korábban jelentkezik minden évben. 0:08:50 Dániel iskolái: „túl sokat jártam egyetemre”. Földrajz-történelem szakos tanár, majd geográfus egyetemi szak.0:10:50 Munka Amerikában egy nemzeti parkban a Sziklás-hegységben. 0:12:16 Salátakészítés George W. Bush feleségének. 0:13:14 Mi az, amit jobban csinálnak egy amerikai nemzeti parkban, mint egy magyarban? Miben más? 0:15:00 Mitől sziget, egy sziget? Miért sziget a Népsziget, amikor már nem az? 0:16:36 A Dunai Szigetek blog (dunaiszigetek.blogspot.com). Honnan jött az ötlet, miért kezdett bele a blogba kilenc évvel ezelőtt Dániel? Gödi gyökerek, nagypapa térképei és lebombázott kielboatja a Római-parton. 0:18:52 Komoly jeges árvíz 1945. január-februárban a lebombázott északi összekötő vasúti híd miatt a Római-parton.0:19:12 Árvíztáblák, amelyekből egyre kevesebb van. 0:19:38 II. világháborús amerikai légifotók a Dunáról. A nagypapa háborús sebesülése és a francia hadifogság. 0:20:50 Honnan jön a Szávoszt-Vass név. A nemesi származás és a családfa, a családtörténet. 0:22:25 Dániel monarchizmusa. Miért lesz valaki monarchista a 21. században?0:24:19 Tagság a Szent György Lovagrendben. 0:25:22 Hidrológusi szakirány az egyetemen. Tudatos készülés a dunai témákra. A blog indulása, mint a doktori iskolán folyó kutatás „mellékterméke”. 0:27:45 A kilenc év alatt „a forrástól a deltáig” gyakorlatilag mindenről volt szó a blogon. Dániel expedíciói a különféle dunai szigetekre. 0:28:41 A Háros-sziget, mint légifotókról kitakart katonai övezet, ahova nehéz bejutni. 0:29:44 Baracs: szúrós bozót,kavicsok. 0:30:53 A fentrol.hu, amelynek a Dunai Szigetek az egyik legserényebb felhasználója. Ingyenesen elérhető légifotók az oldalon. 0:33:00 A Római-part beépítése, lakóparkok az ártéren, csónakházak letarolása. A mobilgát ügye a Római-parton. Jóváhagyott népszavazás az ügyben. 0:38:31 Jókai Mór és a Senki szigete. 0:40:03 Sokan azt hiszik, ez a sziget Ada Kaleh volt, de valószínűbb, Jókai máshová tette szigetét. Az elárasztott Ada Kaleh. Dániel vízerőmű-ellenessége. 0:44:31 A komáromi Erzsébet-sziget, mint a Senki szigetének ihletője. 0:45:06 A filmforgatás helyszínéül szolgáló sziget. 0:46:20 Vita a vízügyi szakemberekkel, érvek a Duna „belépcsőzése” ellen. 0:48:34 Baktay Ervin indiánszigete. Kiszakadás a nagyvárosból. A Kismarosi-sziget. 0:51:07 Kezd gond lenni a Duna-kanyarban, hogy a nemzeti park nem ellenőrzi, mi folyik a szigeteken. Céges buli a zátonyon, szemét és motorcsónakok. 0:52:14 Konfliktus az evezősök és a Dunán megszaporodó motoroshajók, jetskik között. 0:55:16 A „digitális detoxikáció” fontossága, Dániel mobilmentes napjai. 0:56:27 Dániel szíve csücske: a Gödi-sziget. Másik kedvence: a Helemba-zátony. 0:57:12 Bronzkori telep a zátonyon. Víz alá került történelmi emlékek: vajon miért volt korábban sokkal alacsonyabb a Duna vízszintje? Középkori kolostorok a Duna alatt. 1:02:29 Az alacsony vízállás mindig érdekes időszak a blog szempontjából. A nézettség miatt is, de amiatt is, hogy ilyenkor mi minden bukkan elő a vízből. A blog közösségteremtő ereje. 1:04:22 Dániel ingyen, szenvedélyből írja a blogot, közben egy multicégnél dolgozik. 1:07:42 A szakfolyóiratok cikkeinek irreálisan magas ára. 1:08:40 Lesz-e könyv a Dunai Szigetekből? 1:09:41 Megdöbbentő eset: valaki egyszer a teljes blogot egy az egyben lemásolta. 1:10:26 Dániel másik blogja, amit többedmagával ír: a Pangea blog. Szavazások a Dunai Szigetek blogon, az év szigete verseny. A tavalyi év nyertese: a Csallóköz. 1:13:02 Milyen állapotban van a Duna? Medermélyülés, kavicskitermelés, motorcsónakok keltette állandó hullámzás („hullámmarás”, kimosott partok).1:15:50 A Duna, mint élőlény. A régi korokban: istenség. 1:17:45 A szemétkérdés, a partok állapota. Szennyeződés a part alatt. A megtisztult Duna: a dunavirágzás, a dunavirág. 1:24:05 A blog olvasói közössége. Az ercsi Eötvös-kápolna megmentése. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Salát Gergely, a Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője és elismert Kína-kutató, lenyűgöző történeteket oszt meg az ókori Kínáról. Beszél a császárról, aki elpusztította a tudományos értelmiséget, és arról, hogy ez a történelem miként befolyásolja a modern Kínát. Rámutat arra is, hogyan tükröződik a politikai hagyomány a mai kínai társadalomban, valamint a kulturális kihívásokra és a modern technológiai sikerekre is kitér.

Ő csak szeretett volna megtanulni fotózni. Messze Magyarországtól. Ezért akart Kubába menni. De ott utolérte a történelem. Hiszen akkoriban mindenki inkább el akart jönni onnan: a magára hagyott Kuba úgynevezett „speciális időszaka” ez, amikor tízezrek próbálták meg tutajokon és traktorgumikon elhagyni a szigetországot. Nem mindenkinek sikerült.Dóka Béla pár hónapos kubai utat tervezett, aztán négy évig maradt a szigetországban. Közben Haitin szerencsét próbált haditudósítóként, de hamar rájött: az ő világa kevésbé a híradók drámája. Inkább az, ami ott van a mindennapokban. A kubai társadalom peremvidékein, a Putyinért rajongó orosz tizenévesek szobáiban, a burmai fiatalok álmaiban, vagy éppen egy Fülöp-szigeteki halászfalu lakóinak arcán.Azon kevés magyar fotósok egyike, akiket tényleg jegyeznek a világlapokban.Newsweek, New York Times, New Yorker, Le Monde, Spiegel, Independent, El Paisfelsorolni is nehéz hány helyen publikálták fotóit az elmúlt két évtizedben.Munkáit kiállították egyebek mellett Londonban, Párizsban, Barcelonában, Brüsszelben, Prágában, Madridban és persze Budapesten is. Szóval, tényleg letette a névjegyét az asztalra.Még akkor is, ha itthon, Magyarországon csak kevesen ismerik.(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Dóka Béla honlapja, ahol sok képe is megtekinthető ezen a címen érhető el: http://www.beladoka.com/ Az interjúban a következő fotósorozatokról esik szó: El Periodo Especial FC Putin Burmese Dreams Studio Panindigan Az interjúban nem esik szó Dóka Béla könyvéről, de itt mindenképpen érdemes megemlékezni róla: The Sundays of Life a címe, és ez a fotóalbum tulajdonképpen a meghittség, a lassú élet ünneplése. (A könyv, Dóka Béla gyűjtőknek kiadott, limitált példányszámú albumai mellett, megrendelhető a szerző honlapján.) A kubai fotósok „forradalmi nemzedékének” az interjúban említett tagjai: Raúl Corrales Forno és Alberto Korda. Nevükhöz Che Guevaráról és Fidel Castróról készült híres fotók köthetők. Az interjúban említett tüntetések 1994 augusztusában kezdődtek Kubában, és Maleconazo felkelésnek is nevezik az akkori eseményeket. A tengerparti rész neve, ahonnan sok menekült kelt útra Florida felé 1994-ben: Cojímar. Ez a tengerparti rész egyébként Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényéhez is ihletként szolgált. A Béla által említett amerikai fotós, aki Haitiből együtt kelt útra menekültekkel: Christopher Anderson. A fotós oldala itt érhető el. Az interjúban említett SonntagsZeitung mai is létező svájci lap, tulajdonképpen a Tages Anzeiger című lap vasárnapi magazinja. Az első képügynökség, amellyel Béla leszerződött, a francia Rapho ügynökség volt, amelyet egy magyar emigráns, Radó Károly (Charles Rado) alapított 1933-ban. A híres fotósok hagyatékát kezelő, nagynevű ügynökség a 2000-es években, több ki- és felvásárlást követően, Gamma-Rapho néven éledt újjá. Béla az interjúban három fényképezőgép-típust említ, mint amelyeket szívesen használt és használ munkáihoz. Ezek pedig: a 35 mm-es Widelux panorámagép; a középformátumú Plaubel Makina; a középformátumú Mamiya 7. Műsorjegyzetek 0:05:10 Miért pont Kubába ment Béla fotózni tanulni? 0:06:00 A kubai speciális periódus (légüres térben Kuba az orosz támogatás megszűnése után). 0:08:07 Béla idősebb mentorai: a kubai fotós szcéna nagy öregjei. 0:09:24 A kubai fotósok „forradalmi nemzedéke”. 0:10:23 Lubickolás a speciális időszakban. Az élet „szaga”. Nők, zene, napsütés: európai szemmel nézve felfokozott életérzés Kubában és hogy mit jelentett ez egy 24 éves magyar srácnak. 0:12:09 Valójában inkább emiatt maradt Béla Kubában, mint a politikai történések miatt, amelyek persze a későbbiekben mégis meghatározták fotós karrierjét. 0:13:13 A kubai exodus kezdete 1994-ben. 0:14:50 Mintha egy új forradalom kezdődött volna Kubában. Castro kinyitja a határokat: aki tud, mehet. Béla fotózni kezdi az eseményeket. 0:16:49 Cojímar: Szedett-vedett tengeri járműveket raknak össze a tengerparton az ország elhagyására készülő kubaiak. Fiatalok, akiket itt Béla fotózott. 0:18:24 Megjelent a nemzetközi sajtó: „jé, hét ezt én is tudnám csinálni”. 0:19:13 Megjelenik Dóka Béla első fotója a Miami Heraldban. 0:19:46 Azok az emberek, akiket fotózott Cojímárban, nem érkeztek meg Floridába. 0:20:57 Amikor Béla visszament ezután Kubába, eldöntötte, maradni fog, amíg meg nem tanul úgy fotózni, ahogyan kell. 0:21:15 Haditudósítóként a polgárháború sújtotta Haitiben. Sorsfordító 2-3 hét. Hogyan történik egy ilyen esemény a valóságban? „A dráma nagyon hozzá van téve a képekhez.” 0:25:47 A La Muda című sorozat: süketnéma prostituált és lánya. 0:27:00 Béla korábbi sorozata kubai prostituáltakról, akiknek beköltözött a köreibe. „Mindig is szerettem lakásukban fotózni az embereket.” A komfortzónák feszegetése. 0:32:04 Szenzáció, „drámaiság”, hatásvadászat: minél több drámai faktort ad valaki hozzá egy képhez vizuálisan, az annál rövidebb életű kép lesz. 0:35:38 Az őszinteség és érdeklődés megnyithatja a fotóalanyokat. 0:39:13 A helyzet „bensőséges banalitása”. 0:40:05 Illegális konditerem a tyúkudvarban: a havannai külvárosok testépítő biznisze — Béla sorozata erről. 0:42:15 Amikor a fotós azért kezd együtt edzeni a testépítőkkel, hogy fotózhassa őket. Béla életében a sport: „viselkedni tanít”. 0:45:10 Egy társadalom, ahol sokféle hétköznapi tranzakció illegális. 0:47:08 Miből élt Béla kubai évei alatt? A műkincsfutár és gyógyszerszállító Dóka Béla. 0:47:44 Barter a svájci lappal: képekért sajtóakkreditáció. 0:51:23 Két év Párizsban. A párizsi habitus kíméletlensége. 0:52:13 Még nem volt az EU része Magyarország, így Béla még egy bárba sem mehetett el dolgozni, kénytelen volt a fotóiból megélni. 0:53:14 A lassan kinyíló kapuk, megnyíló szerkesztőségek. A kubai anyag első publikálása. A későbbi anyagok világlapokban. 0:56:00 Leszerződés a Rapho fotóügynökséghez. 0:57:50 A New Yorker speciális gyakorlata: egyetlen fotó a nagy sztorihoz. 1:02:33 A Putyin Fan Club című képsorozat, amely Béla legtöbbet publikált anyaga: a Putyin-rajongó orosz tinédzserek. Az anyag készítésének körülményei, megfontolásai. 1:07:53 A fotós kérése: mindenkit otthon szeretne meglátogatni, saját környezetükben fotózni. 1:09:44 Mit jelentett ezeknek a fiataloknak Putyin? 1:12:07 Milyen fényképezőgéppel dolgozik Dóka Béla? Mennyire tartja fontosnak a technikai hátteret? 1:14:47 Nikon, Leica, Widelux, Plaubel Makina és Mamiya 7. 1:17:13 A burmai sorozat: Burmai álmok. 1:18:25 A politikai sajtó néha előítéleteket olthat a fotósba egy-egy országgal kapcsolatban, ezért néha jó azt félretenni. 1:19:30 Fotó a burmai bokszolóról és szerzetesről. 1:19:51 A jövő a fiataloké: egy rezsimet jobban meg lehet mutatni azokon az embereken keresztül, akikben még benne van a remény. 1:22:11 A fixer szerepe az ilyen fotóanyagoknál. 1:25:04 Miért nem ismerik Dóka Béla nevét Magyarországon? 1:26:09 A hitelességért tényleg el kell menni Magyarországról, és külföldről kell azt visszahozni? 1:27:32 „Én valahogy nem vagyok ott azon a listán, akikre itthon figyelni kellene.” 1:29:24 Fotósorozat a Fülöp-szigeteken, a Stúdió Panindigán. 1:30:34 Jó érzés a mai világban turizmus nélkül turistának lenni. 1:35:22 Utazás nem nagy színvonalon, inkább ráérősen, kilépve a komfortzónából. 1:36:58 Másik fontos szenvedély a fotó mellett: a házépítés. A saját tervezésű és kivitelezésű tetőszerkezet. 1:39:30 Dóka Béla, az életművész. „Félszeműként könnyű királynak lenni” Magyarországon. 1:41:30 Az élet lehet művészet és alkotás, és egy alkotást nem lehet félvállról venni. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Ha valaki rászolgált arra a címre, hogy világutazó, Belényi Dani biztosan. Ebben az epizódban vele beszélgetek arról, hogyan lehet Iránban, azaz Perzsiában nemzetközi maratont rendezni (ami azért még 2500 év után is kényes kérdés Dareiosz földjén), milyen egy iraki death metal banda és hogy mit csináljon az ember, ha netalán kémnek néznék jártában-keltében, mondjuk Afganisztánban.Komfortzónák, forró helyzetek és egy ember, aki nem szeret buborékban élni. Valamint némi életfilozófia, ami leszűrhető abból a tizenhét évből, amit Belényi Dániel az úton töltött.(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Belényi Dániel blogja sok izgalmas történettel ezen a címen érhető el. Könyve, az Útikalauz modern nomádoknak, e-könyv formátumban még megvásárolható online. A beszélgetés során két érdekes keleti szokásjogról is szó esik. Az egyik az iráni taarof. Erről a Wikipedián itt olvasható egy hosszabb bejegyzés. A másik a pastu törzsi jogrendszer, a pastunvali. (pashtunwhali), amelynek angol nyelvű szócikke itt található. Belényi Dani beszámolója az iráni hegycsúcsról, a Damavandról fotókkal és térképpel. Belényi Dani kedvenc könyveként a Momót említi, amely Michael Ende klasszikusa. Természetesen magyarul is olvasható. Az interjú alatt említett Global Metal című film trailere a Youtube-om és adatlapja az IMDB-n. Műsorjegyzetek 0:06:09 Az első „mérgezés”: Utazás 2001-ben Nepálba: „busszal, villamossal, trolival.” 0:10:10 Dani ma már évente csak két hónapot tölt itthon. De milyen munkával lehetséges ez az életforma? 0:11:33 Mi a jó abban, ha az ember egyedül utazik? A társas utazás és a csoportdinamika mint börtön. 0:14:39 Éjszaka motoron a sivatagban. Mali és Sierra Leona stoppal: nézzünk gyémántbányákat! 0:16:32 Miért pont Irán? Miért Irán lett a kedvenc országa Daninak? 0:18:55 Milyen értelemben nyitottak az iráni emberek? Egy zárt, de nem zárkózott társadalom. 0:20:27 Egy jellegzetes iráni viselkedési kód: a taarof. 0:22:42 Az iráni természet és tájak sokfélesége. 0:24:36 Sivatagi romvárosok, amelyekhez a Google Earth-ről látszódó, ősi csatornarendszerek vezetnek el. 0:29:05 Dani mint túravezető: a Damavand 5000 méteres csúcsának megmászása. A Közel-Kelet legmagasabb csúcsának megmászása zokniban. 0:31:17 Dani fizikuma: futás, úszás, vízilabda, atletizálás, küzdősportok. A sport célja nála: a szellemi kikapcsolódás. Mindig van nála futócipő: futás és kondi Borneóban, Bruneiben, Szarajevóban, Amszterdamban és -- bárhol, ahol lehet. 0:34:01 Elsőre abszurd, de megcsinálták: Daniék nemzetközi maratoni futást rendeztek Iránban: a perzsák mindent megtettek a siker érdekében. Rajt és cél Dareiosz sírjánál. 0:38:01 Honnan lehet felismerni az iráni titkosszolgát? Hello, where is your hotel? 0:39:06 Tevevásárlás Iránban: miért kóválygott négy nyugati őrült egy tevével az iráni gyárövezetben? A bekötött szemű teve. 0:41:20 Belényi Dani könyve: Útikalauz modern nomádoknak 0:41:58 Az utazási tippek nagyon megváltoztak 2010-12 után: az okostelefonok pár éve forradalmasították a tájékozódást. 0:43:30 Couchsurfing. Mire jó, miért hasznos hálózatépítésre? 0:44:45 Az iráni lányok és nők kíváncsisága: miért könnyebb ott egy férfinak ismerkednie? 0:47:20 Valóban az van, hogy az irániak kézről-kézre adják az utazót és gyorsan sor kerül a meghívásra? 0:48:34 Eszünkbe ne jusson Iránban autót bérelni, mert csak gondunk lesz belőle. 0:50:30 Egy igazán rázós utazás Nyugat-Afrikában. A soha meg nem érkező hátizsák és a fehér ember, aki teher és áldozat. 0:54:57 Másfél év Irakban, Kurdisztánban. Munka egy segélyszervezetnek. 0:56:12 Erbil és kiruccanások Moszulba, a frontvonalra. 1:01:00 Kiképzés rendkívüli helyzetekre. Mit csináljunk, ha kilőnek egy autót a konvojunkból? Hogyan haladjunk egy aláaknázott úton? 1:03:34 Futóélet Kurdisztánban. A helyiek hozzáállása ehhez a furcsa európai szokáshoz. 1:04:37 A zene Dani életében: death metal. Egy speciális szubkultúra, amely bárhol a világon segítséget jelenthet egy világutazónak. 1:06:22 Az egy darab iraki Death Metal zenekar. Mi az ő történetük? 1:08:43 Nem unalmas ez a folytonos utazás? 1:10:38 Menekülés-e az utazás? 1:12:54 Mennyire különfélék valójában az emberek? Mennyire globalizálódtak a vágyaink? 1:15:11 Az afganisztáni út. Szállás egy tálib kamionsofőrnél. A pastu vendégjog, a pastunvali. Nem nézik ilyenkor az embert kémnek? 1:20:30 Dani blogja, a danielfromhungary.blogspot.com. 1:22:09 Alapvetően meghatározó könyv Dani léletében: Momo. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Mondhatnánk akár azt is, hogy Horváth Lilla kulturális nagykövet. Természetesen nem a szó hivatalos értelmében, hanem úgy, hogy Kínáról, jobban mondva Sanghajról beszélt és mesélt videoblogjában (vlogjában) a magyaroknak. Eslősorban a magyar fiataloknak, akik közül több tízezren követték és követik ma is videóit a Youtube-on.Horváth Lilla ugyanis évekig Sanghajban élt és tanult, és valóságos sztár lett az interneten. Pedig úgy indult az egész, hogy csupán egyetlen évre utazik ki, hogy kicsit ismerkedjen a kínai nyelvvel. Aztán hat év lett belőle, egyetemi diploma és egy nagy szerelem.Ebben a podcastepizódban vele beszélgetek Sanghajról, a pár hónap alatt megtanult 2500 írásjelről és arról, mi is az a kínai álom.Internetes linkek az epizódhoz Lilla Vlogja a Youtube-on A Fudan Egyetem angol nyelvű honlapja Az egyik legrangosabb nemzetközi egyetemi rangsorban, a QS World University Rankings 2018-as listáján a Fudan Egyetem a 44. helyezést érte el. A rangsorban a legjobb helyezést elérő magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a 470. helyen található. Részletes szócikk a magyar Wikipedián a nankingi mészrlásról Az Index hosszabb cikke Hudec (Hugyecz) Lászlóról, Sanghaj magyar építészéről A sanghaji metróvonalak térképe A Lilla által említett rasszista tévéreklám, ahol kimosnak egy fekete fiút Magyar bejegyzés a Wikipédián Kína gyorsvasút-hálózatáról Angol nyelvű összefoglaló a Wikipedián a Zhangjiajie Nemzeti Parkról, amely az Avatar című film hegyeit ihlette. Műsorjegyzetek 0:04:15 Lilla első éve Kínában és traumatikus első napja. 0:07:29 A következő öt év megpályázása. Kiderül: Nanjingba (Nankingba) kell menni. 0:08:21 Spártai körülmények. Állami rendelet miatt nincs fűtés. Akkor sincs, amikor mínusz 15 fok van. 0:09:33 Áramkvóta a kínai kollégiumokban. 0:09:58 Tanulás reggel 8-tól éjfélig: minden napra 50 új írásjel elsajátítása. 0:12:05 Milyen város Nanjing (Nanking)? A nankingi mészárlás emlékezete. 0:13:49 Visszatérés Sanghajba, tanulmányok a nemzetközi politika szakon. 0:14:34 A Fudan egyetem és előkelő helye a nemzetközi rangsorban. 0:15:40 Az elit egyeteme? Kik jutnak be oda Kínában? 0:16:31 Nincs „bulikultúra”: a diákok mindene a tanulás. 0:18:31 Nyelvi nehézségek az iskolában. 0:20:05 A Photoshop kínaiul. 0:20:35 Milyen város Sanghaj? Milyen gyorsan változik? Hány metróvonal van már? Halászfaluból metropolisz. 0:22:53 Lilla sajátosan kínai motorbiciklije, amivel bejárta a várost. 0:24:26 Milyen a sanghaji közlekedés? Dudálás és az erősebb elsőbbsége. 0:28:10 Teakultúra vs. kávékultúra: mennyire menő a nyugati kultúra Kínában? Miért másolják a nyugati szokásokat? 0:30:02 Besorolás bőrszín alapján: sajátos kínai rasszizmus. 0:32:05 Vidék és város, ingázás és belső vándorlás Kínában. 0:32:47 Szupergyors vonatok Kínában. 0:33:30 Ilyen gyors fejlődés mellett léteznek-e történelmi negyedek Sanghajban még? 0:34:29 Hugyecz (Hudec) László öröksége Sanghajban. 0:36:26 Lilla utazásai Kína-szerte. 0:37:05 Zhangjiajie, amely az Avatar című film hegyeiről lett ismert. 0:37:30 A határ Kína és Észak-Korea között. Hajózás veszélyesen közel a határhoz. 0:40:14 Egy észak-koreai kirakatétterem. 0:41:03 Harbin, a kínai-orosz határvidék. 0:41:53 Hogyan lehet ezt az országot egybentartani? 0:42:30 Óriásplakáton a kínai álom. Miről szól a kínai álom egy kínainak? 0:43:26 Jólét és anyagiasság Kínában. Pénz mint ajándék. 0:43:58 A párkeresés nehézségei Kínában. A szülők eltökéltsége. 0:45:54 A barátnő vagy barát színésszolgáltatás. 0:48:14 Lilla videoblogja a Youtube-on. 0:49:05 Kígyóleves és egyéb furcsa ételek. 0:51:37 Mit szóltak a kínaiak egy szelfibotos, kamerás magyarhoz? Miért nehezebb ugyanezt Magyarországon csinálni? 0:52:42 Közbiztonság Kínában. 0:53:42 A kínai egészségügy. Univerzális gyógymód: melegvíz. Fizetős egészségügy egy kommunista országban. 0:55:17 Nyugdíjak. 0:56:23 Érezhet-e egy magyar honvágyat Kína felé? Kína mint második otthon. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Tizennyolc éve egy újságcikkel indult az a küzdelem, amely a magyar étkezési kultúra megmentését tűzte ki célul. Az eredményekről és tanulságokról beszél Molnár B. Tamás, Magyarország bűvös szakácsa. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Észak-koreai élményeiről és a gerillataktikával dolgozó Magyar Hang című lap indulásáról is beszél Lukács Csaba újságíró – és immár lapigazgató. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Rohanunk a podcastforradalomba. Íme egy új podcast nulladik adása. Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices