Róna Péter — Válasz hosszú vívódás után (Ep. 013)

Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.

A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.

Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.

Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot.

A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba.

Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintézet, a Schroders vezérigazgatója.

A rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, 2003-ig az Első Magyar Alapot irányította, amely komoly magyarországi befektető volt.

Mindeközben a Somogy megyei Kisasszondon birtokot vásárolt és épített, és létrehozott ott egy sajtkészítő üzemet.

2010-től 2014-ig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, ahová az LMP delegálta.

Magyarországon ismét megnősült, és született egy kislánya. (Korábbi, első házassága, amelyből egy fiúgyermeke született, saját bevallása szerint nem volt sikertörténet).

Aztán 2018-ban feladta magyarországi érdekeltségeit – ideértve a kisasszondi birtokot is –, és családjával visszaköltözött Oxfordba.

Jelenleg az Oxfordi Egyetem Blackfriars Halljának tanáraként a gazdasági, társadalmi folyamatok etikai és filozófiai vonatkozásainak kutatása a szakterülete.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

• A Róna Péterről szóló bejegyzés a Wikipedián.
• Részletesebb életrajz (nincs frissítve) az Ecopedián.
• Róna Péter információs lapja az oxfordi Blackfriars Hall honlapján.
• Andrassew Iván Róna Péter – Miskolctól Oxfordig című interjúkötete a Libri oldalán.
• A Népszava 2018-as, a műsorban is hivatkozott interjúja Róna Péterrel.
• A kárpátaljai Rahó, ahol Róna Péter ősei éltek.
• Összefoglaló Wikipedia-bejegyzés 1956 végének magyar menekülthullámáról.
• Oskar Kokoschka, osztrák expresszionista festő, akinek kurzusán, már menekültként, Róna Péter rövid ideig részt vehetett.
• Márai Sándor teljes naplójáról magam is írtam ezen a blogon, a poszt itt olvasható.
• A Cedar Tavern, ahol Róna Péter diákként dolgozott, és William Faulknerrel is találkozott, New York egyik ikonikus bárja volt a Greenwich Village-ben, művészek kedvelt találkozóhelye. Egészen a 2000-es évek közepéig valóban létezett, amikor is az örökösök már nem kívánták tovább működtetni, és bezárták.
• A beszélgetés során említett Lawrence Klein, akivel a fiatal Róna Péter az egyetemen sokat vitatkozott, 1980-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott.
• A Springer gondozásában megjelenő, és Róna Péter (valamint Zsolnai László) által szerkesztett könyvsorozat, amiről az epizódban is esik szó, a Virtues and Economics címet viseli, angol nyelvű ismertetése elérhető itt.

Műsorjegyzetek

[0:06:15]

Róna Péter első gyerekkori emléke: bombázók Németország felett.

[0:07:24]

Hogyan került 1945-ben Róna Péter Rahóról Németországba? Az eltűnt pilóta édesapa. Az édesanya hollandiai „ösztöndíja”.

[0:09:31]

Az édesanya tolmácsmunkája az amerikai katonai hírszerzésnél.

[0:10:24]

Járványos gyerekbetegségek, Róna Péter élet és halál között. Visszatérés Magyarországra. Az iskolás, aki inkább németül beszélt, mint magyarul.

[0:12:35]

A hejőkürti plébános hatása, aki a szószékről szervezte a falu életét: a tettekben megnyilvánuló hit és szeretet.

[0:14:40]

Latintanulás és annak „káros” mellékhatásai az iskolában.

[0:16:32]

A festészet szerepe egy kisfiú iskolai túlélésében. A Róna-család szegénysége.

[0:18:53]

1956: a Margit-kőrúti lakás megsemmisülése. „Menjünk innen, elég volt!”

[0:21:31]

Disszidálás nyugatra. A cél: Amerika. Az egykori hírszerzési állás előnye az elbírálásnál.

[0:24:13]

Az amerikai újrakezdés „életem legnehezebb újrakezdése volt”. Egy tizenéves fiú „lelki katasztrófája”.

[0:24:55]

Tányérmosogatás és pincérkedés gimnázium mellett. Az angolnyelvtudás hiánya, a tanár, aki foglalkozni kezd Róna Péterrel.

[0:27:43]

Az egyetemi felvételi angol teszt, amelyen Róna jobb eredményt ért el, mint az amerikai diákok. Teljeskörű ösztöndíj a Pensylvaniai Egyetemen.

[0:29:38]

Amikor eldőlt, hogy Róna Péter nem festő, hanem közgazdász, jogász lesz.

[0:32:34]

Egy nyár New York-ban. Találkozás William Faulknerrel a Cedar Bar-ban. Lecke arról, mi az összefüggés az irodalomban a mondanivaló és a mondat zenéje, ritmusa között.

[0:37:03]

A kudarctól való félelem, mint egyéni hajtóerő.

[0:37:57]

Ismeretség Márai Sándorral és Szilárd Leóval. A depressziós Márai és az életvidám Szilárd. Tevékenység 1962-től a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) elnökeként.

[0:44:12]

Nyugat-Európa nagy államalkotó ideológiája és a racionalista iskola. a Magyarország történetéből kimaradó európai élmény. A romantikus nemzettudat és ennek hosszan tartó politikai következményei. Ténymegismerés helyett kényszeres elméletgyártás.

[0:52:19]

A jog és a közgazdaságtan közös területe, Róna Péter fókusza társadalomelméleti kérdésekben és egy ellenhatás: Lawrence Klein. Miért nincsenek a közgazdaságtanban olyan törvényszerűségek, mint a természettudományokban?

[0:56:22]

Mit jelentett Oxford egy nehéz sorsú magyar diáknak a hatvanas években?
Róna Péter, aki úgy érezte hazatért.

[0:57:41]

A tudás uralma és Oxford viselkedési mintája, világának jellemzői. A szkepszis fontossága. A nyelvi pontosság.

[1:00:18]

„Te valójában nem vagy igazából jóban az angol nyelvvel, ugye?” A tanár, aki szétszedte és újra összerakta Róna Péter mondatait.

[1:01:56]

Az oxfordi beilleszkedés. Miért nem jó törekvés, ha valaki a megértés és a játék helyett a veszekedést, a harcot választja?

[1:04:40]

Magyarország, a magyarok viszonya a tudáshoz, a tudományos teljesítményhez. A CEU és a Magyar Tudományos Akadémia elleni kormányzati harc abszurditása.

[1:07:37]

Roger Scruton, a híres konzervatív filozófus, aki megpróbálta lebeszélni Orbán Viktort a CEU elüldözéséről.

[1:09:35]

A magyar tudomány észlelhetetlen „társadalmi következményei”.

[1:10:41]

A magyar politikusok tárgyalástechnikája: feszültségkeltés pragmatizmus helyett a megbeszéléseken. A „na most én megmutatom” bizonyításkényszere, ennek kontraproduktivitása.

[1:13:20]

Amikor Antall József elmagyarázta George Bushnak, mit kellene csinálnia a Közel-Keleten. Mi az a lelkiállapot, ami erre késztet egy magyar politikust?

[1:17:20]

Az édesanya idegenkedése Oxford miatt: a másik világ, amibe Róna Péter lépett.

[1:19:34]

Egy későbbi karrierállomás Róna Péter életében: a bukott hitelekkel foglalkozott világszerte a banknál, ahol dolgozott. Hogyan viselkedjünk a szanálóbiztossal, ha nem tudjuk visszafizetni a hitelt? Mi a célravezető?

[1:23:35]

A devizahitelezés kérdése, Róna Péter súlyos kritikája a magyar bankvilág felé. Kritikájának elutasítása és figyelmen kívül hagyása. Miért elfogadhatatlan szerinte a devizahitelezés gyakorlata?

[1:28:15]

A kritikák és az irracionális magyar világnézet.

[1:31:24]

Róna Péter 2018-as döntése: ismét elhagyja Magyarországot. „Én igazából nem tartozom ide.” Az LMP szétesése, mint döntésének egyik katalizátora.

[1:35:56]

Vonzódásunk a „nagy ember”-hez. Európa romantikus politikai periódusai, és ennek katasztrofális következményei. Vajon ismét a szenvedélyek politikájának korszaka következik Európában?

[1:38:54]

A gazdasági tevékenység vagy a közgazdaságtan, mint az értékrend, a történelmi tapasztalatok és az objektív körülmények (geográfia) által befolyásolt, választott cselekvéshalmaz.

[1:42:02]

A megerősödő európai populizmus kérdésköre. A politikusok, akik a szenvedélyekre építik hatalmukat, nem szolgálják az emberiség érdekét.

[1:43:36]

Az abszolút tőkebarát magyar gazdaságpolitika, amely Antall József óta a munkajövedelmekkel szemben a tőkét részesíti előnyben. A gazdasági tevékenységnek hozzá kellene járulnia a fenntarthatósághoz, ez a gyakorlat viszont fenntarthatatlan.

[1:49:16]

Mit csinál Róna Péter jelenleg Oxfordban?

[1:50:45]

Hogy lehet feldolgozni érzelmileg azt, ha egy magyar nem Magyarországon érzi magát otthon? A „ki vagyok én?” kérdésének megválaszolása.

[1:54:04]

Mit érez akkor Róna Péter, amikor olykor visszalátogat Magyarországra?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices