Partizán

Az Alkotmánybíróság már hosszú évek óta nem hajlandó a kormányzati hatalom fölött hatékony ellenőrzést gyakorolni, ráadásul a polgárok alapjogainak védelme terén sem elég aktív. Hogy jutottunk idáig? Hogyan gyűrte maga alá a Fidesz-kormány az Alkotmánybíróságot? Milyen jelei vannak annak, hogy a testület már nem független? Mire jó egyáltalán az alkotmánybíráskodás? A harmadik epizódban ezeket a kérdéseket beszéljük át Kovács Ágnes jogásszal. Az epizódban Orbán Viktor miniszterelnök egyik beszédéből közöltünk egy rövid részletet, amelynek forrása a Hírtv felvétele. ★ Support this podcast on Patreon ★

A koronavírus a munka világát sem hagyta érintetlenül. Rengetegen vesztették el vagy kényszerültek megváltoztatni a munkahelyüket, tömegek tapasztalhatták meg a home office hosszútávú hatásait, valamint ellepték az utcákat az ételfutárok - hogy csak a leglátványosabb változásokat említsük. Május elsejei adásunkban a megváltozott munka világát érintő folyamatokat járjuk körbe, különös tekintettel e változások társadalmi és mentális hatásaira.

Kevés kérdésben van teljes egyetértés Orbán Viktor, Emmanuel Macron és Boris Johnson között, de az Európai Szuperliga kétség kívül ezek közé tartozik: miután 12 európai topcsapat bejelentette, hogy a jövőben a Bajnokok Ligája helyett egy saját maguk által szervezett sorozatban játszanák nemzetközi kupameccseiket, a futball halálát kiáltva politikusok, újságírók, szakértők, szurkolók és focisták egységfrontot alkotva szólaltak fel a terv ellen. Habár a Szuperliga ötlete végül két nap alatt meghiúsult, a csúcsfutballban azóta is káosz uralkodik. Kele János a PartizánSport első adásában Schiffer András volt országgyűlési képviselővel és Jandó Zoltánnal, a G7.hu újságírójával beszélget arról, hogy mi történt az európai futballgazdasággal az elmúlt néhány évtizedben, mennyire meghatározó napjainkban a labdarúgás identitásformáló szerepe, milyen érdekellentétek feszülnek a nyugati topcsapatok és a kisebb keleti klubok között, valamint hogy képes lesz-e a futball alkalmazkodni az online tartalomfogyasztási szokásokhoz.

Május 1. a naptár szerint a munka ünnepe. Történelmileg azonban a forradalmi szociáldemokrata mozgalom szimbolikus napja, amikor tüntetésekkel és közösségi rendezvényekkel mutattak erőt a szakszervezetek és a baloldali pártok. Ennek a napnak az alkalmából most a híres Vörös Bécsről, az ausztromarxmizmusról és kortárs baloldali politikáról beszélgettünk Techet Péterrel, az Azonnali.hu főmunkatársával. A Partizán támogatói közé itt tudtok csatlakozni: https://www.patreon.com/partizanpolitikaVárjuk visszajelzéseiteket a belepesikuszob@gmail.com címen vagy a Facebookon: https://www.facebook.com/kuszobpodcast, és Instagramon: @belepesi_kuszobAz adásban említett tartalmak:Quinn Slobodian - Globalists: The End of Empire and the Birth of Neoliberalism (2018) "Plan Oder Markt: The Battle of Ideas Between Austro-Marxism and Neoliberalism in Vienna"Duczynska Ilona - 1934-Bécs-Schutzbund (Magvető, 1976)Janek Wasserman - Black Vienna: The Radical Right in the Red City, 1918–1938 (2014) Techet Péter: Létezhető és létező, baloldal és jobboldal – Mérce, WTF baloldalTechet Péter: Vörös Bécs, vezesd a harcunk! - Azonnali.huTechet Péter: Graz lehet Ausztria első kommunista városa - Azonnali.huAz adásban említett személyek: Hans Kelsen, Bruno Kreisky, Willy Brandt, Olaf Palme, Sebastian Kurz, Otto Bauer, Karl Renner, Karl Lueger, Friedrich Hayek, Ludwig von Mises, Lukács György, Duczynska Ilona, Polányi Károly, Otto Glöckel, Hugo Breitner, Arthur Schnitzler, Robert Musil, Margitta Kaltenegger ★ Support this podcast on Patreon ★

Hevesi Krisztina az ország legismertebb szexuálpszichológusa. Az akadémia, a tudományos élet és a magánpraxis mellett rendszeresen foglalkoztatja a kereskedelmi média reggeli műsorokban, reality showkban. Az adásból kiderül, hogy miként tekint e kettős szerepre, mennyire használja eszközként a médiát, mit gondol pornóról, prostitúcióról, a me too mozgalom magyarországi vonatkozásairól.

Hogyan változtatták meg a munkavállalók jogait 2010 után? Milyen lehetőségei vannak a munkavállalók önszerveződésének? Mi a szociális párbeszéd? A Jognak Asztalánál Második adásában Hungler Sára oktatóval, kutatóval áttekintjük, hogy alakult át a munka világa Magyarországon az elmúlt tíz évben. A beszélgetés során szó lesz a 2012 óta hatályos Munka törvénykönyve (az adásban rövidítve: Mt.) által hozott változásokról (2:10), a Rabszolga-törvényről (16:00), a családok védelméről (22:28), a munkavállalói önszerveződés lehetőségeiről (24:30), sztrájk-szervezésről (32:47), a sztrájk és a politika kapcsolatáról (39:40), a szociális párbeszédről (42:15) és a koronavírusra hivatkozással meghozott szabályokról (50:16).★ Support this podcast on Patreon ★

Ferge Zsuzsa a hétvégén ünnepli 90. születésnapját, ebből az alkalomból készítettünk vele életútinterjút. Rengeteg történet jött elő, onnantól fogva, hogy milyen volt gyerekkorában József Attilával kirándulni, odáig, hogy a polgári zsidó származásával '45 előtt és '45 után is gond volt, a háború után a polgári, előtte a zsidó részével.Ma már ő a magyar szociológia legismertebb alakja, de ez a karrier nem indult könnyedén. Első munkahelye a KSH volt, ahol először a társadalmi rétegződés, aztán a hazai szegénység kutatásába kezdett, és emiatt kirúgták. Akkoriban ezek a jelenségek, ebben a megfogalmazásban nem léteztek hivatalosan, és nem is akarták, hogy ez megváltozzon.2005-ben Gyurcsány Ferenc felkérésére kidolgozott egy társadalompolitikai programot a gyermekszegénység radikális csökkentésére. Gyurcsány azt ígérte, ha megnyeri a választást, akkor nekikezd a megvalósításának, de miután megnyerte a választást, többet nem beszélt Zsuzsával.Az interjú végén még azt is elárulta, hogy a rengeteg, különféle - tudományos, közpolitikai vagy épp a szociális szakmához kapcsolódó - munkájából mi az, amire legbüszkébb.★ Support this podcast on Patreon ★

A több mint egy éve tartó járvány alatt Orbán Viktor szinten minden héten interjút adott a Kossuth Rádióban, amiben közvetítette a kormányzat üzeneteit, és bejelentette az intézkedéseket. Mennyire koherens narratívát tudott megalkotni a miniszterelnök a járvány kapcsán? Kommunikációs bakinak minősíthető az asszonyság-botrány? Hogyan lehet továbbra is életben tartani a munkaalapú-társadalom mantráját és mekkora a felelőssége a sajtónak, valamint az ellenzéknek abban, hogy számonkérje és ellenőrizze a kormányzat döppingszerűen ömlő állításait?

2021. április 23-án kezdődik az OFF-Biennálé kortárs művészeti eseménysorozat. Somogyi Hajnalkával, az OFF vezetőjével, és Zilahi Annával, a kiállításon résztvevő xtro realm csoport egyik tagjával beszélgettünk arról, hogy mit jelent a 2010 utáni politikai közegben független képzőművészként dolgozni, hogyan lehet művészként olyan társadalmi kérdéseket tematizálni mint az ökológiai válság, hogyan viszonyulnak az állami és a piaci szereplők az alternatív kezdeményezésekhez, illetve hol helyezkedik az OFF a nemzetközi képzőművészeti színtéren?

Ma ünnepelné születésnapját Fenyő János, a 90-es években zajló magyar alvilági leszámolások leghíresebb áldozata: a médiacézár ellen 1998-ban követtek el merényletet, és habár évek óta Gyárfás Tamás nevét emlegetik esetleges felbújtóként, a mai napig nem született ítélet a gyilkosság ügyében. A Partizán élő adásában Fenyő János életútjáról és halálának körülményeiről beszélgetünk.Vendégeink:Fodor Gábor és Palotás János, két volt országgyűlési képviselő akikkel Fenyő gazdasági-politikai befolyásáról és kapcsolatrendszeréről beszélgetünkKovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, a Fenyő-gyilkosságot követő rendőrségi nyomozás vezetőjeBócz Endre, a Fenyővel kapcsolatos nyomozati anyagok feldolgozásával megbízott volt fővárosi főügyészBezsenyi Tamás, a Széchenyi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Tanszékének munkatársa, akinek fő kutatási területe a rendszerváltás utáni időszak szervezett bűnözéseKereszty András, a Fenyő médiabirodalom ékkövének, a Népszavának egykori főszerkesztője★ Support this podcast on Patreon ★