Partizán

A Haverz trió 2011-ben a Zsámbéki Színházi Bázison, Kárpáti Pál: Egy Carmen c. előadásának zenekaraként alakult. Azóta sok színházi zenét csináltak együtt és elkezdtek az előadásokon kívül is koncerteket szervezni. Később ebből a zenekarból alakult a Freakin' Disco, Keresztes Gáborral kiegészülve. Azóta ritkábban áll össze a trió, de amikor van rá lehetőség, mindig nagy örömmel és kreativitással játszanak együtt. Maximális egymásra figyelés, érzékenység és szabadság jellemzi improvizációikat. Komjáti Áron - gitár Csizmás András - bőgő, szintetizátor, elektronika Szabó Sipos Ágoston - dob

Magyarországon ma talán mindenkinek az elmúlt évek nagy port kavaró, színházakban megesett bántalmazás-történetei jutnak eszébe, ha az abúzus fogalma előkerül. A 2017-es Marton-ügytől Eszenyi Enikő tavalyi lemondásáig sorra derültek ki olyan esetek a magyar színházi és filmes szférán belül, amelyekben az volt a közös, hogy valaki visszaélt a hatalmával. Szerencsére nem kellett sokat várni, amíg a Biztonságos Terek és más törekvések eredményeképpen, egy évvel Eszenyi Enikő kényszerű lemondása után, a Vígszínház és a Debreceni Csokonai Színház is kiadta a saját etikai kódexét, ami végre egy olyan írásos dokumentum, ami tiszta és átlátható keretrendszert biztosít az intézményekben dolgozóknak. Hogy megfelelő iránymutató-e az etikai kódex az etikai vizsgálatok lefolytatásához, hogyan lehet meghatározni a színházakban az etikus viselkedés szabályrendszerét, hogyan biztosítja a sértettek számára a megfelelő fórumot a segítségnyújtáshoz, és mi a helyzet a Vígszínházban elrendelt Eszenyi-ügy kivizsgálásával, többek között ezekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel. Vendégek: Deres Kornélia, Biztonságos Terek Projekt Rihay-Kovács Zita, Biztonságos Terek Projekt Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója Gy. Németh Erzsébet, humán területekért felelős főpolgármester-helyettes

Nincs színházi előadás nélkülük. Habár a munkájukat a háttérben végzik és a nagy közönség számára többnyire láthatatlanul, pozíciójuk kardinális. A Partizán Színházi Találkozó mai adásában a munkájukkal járó nehézségekről, kilátásokról, anyagi megbecsültségről, a szakmán belüli bánásmódról és hivatástudatról beszélgetünk színházi háttérdolgozókkal. Vendégek: Hlinka Mónika, világosító Szakács Zsuzsi, rendezőasszisztens Szinai Eszter, művészeti titkár Kovács János, színpadmester

Mit gondolnak a frissen végzett vagy pár éve a pályán dolgozó színházrendezők-színházcsinálók a színházrendezés-színházcsinálás jelenéről? Milyen terveik, kilátásaik és lehetőségeik vannak a jövőre nézve? Milyen hatással volt alkotói indulásukra a járványhelyzet? Többek között ezekről beszélgetünk Sándor Dániel Mátéval, Gardenö Klaudávial, Dohy Balázzsal, Adorjáni Pannával és Nagy Péter Istvánnal. A 2021/22-es évadban ezzel az öt színházrendező, -csináló fiatallal tervezünk hosszú távú együttműködést, amelyben egy-egy bemutatójukat, projektjüket kísérjük végig. Célunk, hogy kerekasztal-beszélgetésekben biztosítsuk számukra a közös szakmai diskurzust az adott előadás/esemény kapcsán. Terveinkről bővebben a beszélgetésből tájékozódhattok.

Hunyadi Máté és Bencsik Levente csendesülős Hunyadi Máté 2019-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész szakán Novák Eszter és Selmeczi György osztályában. Bencsik Levente diplomáját dzsesszgitár szakon szerezte meg, illetve zenei producerként is dolgozik. 2018 óta zenélnek együtt, különböző projekteken keresztül találták meg a közös hangot. 2019 ben együtt írtak zenét Tarnóczi Jakab Bánk bán rendezéséhez. Emellett versmegzenésítéseken és könnyűzenei projekteken is dolgoznak folyamatosan, nagy erőkkel készülve a következő színházi évadra.

A járványhelyzet eddig soha nem látott kihívások elé állította az előadó-művészeti területek dolgozóit. A színházak és koncerthelyszínek bezárása tömeges megélhetési és pszichés problémát okozott a művészeknek ugyanúgy, mint az előadások létrehozását és játszását biztosító szakembereknek, háttérmunkásoknak. Ebben a panelben arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen funkciót tudtak betölteni a színházművészeti szakszervezetek, milyen problémákat tematizáltak feléjük tagszínházaik, és mennyiben tudták segíteni a járványidőszak átvészelését. Vendégek: Csőre Gábor, Csató Kata, Engelbrecht Patrik

A Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett az Színház- és Filmművészeti Egyetemen is évek óta létezik látványtervezői képzés. Évről évre egyre több hallgató szerzi meg ezeken a tanszékeken diplomáját, viszont viszonylag kevesen dolgoznak tartósan színházi munkákban. Milyen fejlődési lehetőségei és kilátásai vannak a pályakezdő látványtervezőknek? Milyen az anyagi megbecsültségük? Hogyan működnek a látványtervezőket összefogó érdekképviseleti szervek? Vendégek: Horváth Jenny Molnár Anna Devich Botond Giliga Ilka

Általánosan hangoztatott törekvés a színházi szakma részéről, hogy a nagy klasszikusok feldolgozásai mellett nagyobb számban reprezentálja magát a kortárs magyar dráma a színházak és társulatok repertoárjában. A Partizán Színházi Találkozóra meghívott fiatal drámaírókkal többek között arról beszélgetünk, milyen hatását érzik a drámaíró képzés hiányának a felsőoktatásban, milyen szakmai szervezetek, pályázati lehetőségek segítik törekvéseiket, illetve hol látják a kortárs magyar színházban a szöveg szerepét és helyét? Vendégek: Gábor Sára dramaturg, író Kovács Dominik író Kovács Viktor író O. Horváth Sári rendező, író

Az Arvisura Színházi Társaság nevet viselte a nyolcvanas, kilencvenes években Somogyi István színháza, a magyar alternatív színjátszás legendás társulata. Áttörésüket Bulgakov Mester és Margaritája jelentette 1984-ben, amikor már a Szkéné az „amatőrizmus fellegvárából” valódi alternatív játszóhellyé alakult. Így nem meglepő, hogy a mai független szféra legmeghatározóbb alkotói – úgy mint Szalontay Tünde, Enyedi Éva, Horgas Ádám, Kelemen József, Schermann Márta, Péterfy Bori, Pintér Béla, Scherer Péter, Schilling Árpád, Terhes Sándor és még sokan mások – Somogyi köpönyegéből bújtak ki. A Partizán Színházi Találkozó keretei között a legendás társulat alapító tagját, színészeit és a Szkéné Színház akkori igazgatóját fogadjuk stúdiónkban. Vendégek: Somogyi István rendező, az Arvisura alapítója Regős János rendező, a Szkéné egykori művészeti vezetője Szalontay Tünde színész Schermann Márta színész, rendező

Egy szaxofon a kamrában hegedűnek képzeli magát – nem önálló est „Azok kik érzik kínzó hiányát, csakis azok lehetnek szabadok.” (Bereményi Géza) A zenekar Dobri Dániel színpadi dalait adja elő különböző zenei műfajokon átutazva a kortárs áriától a dadaista tangóig. Ezekben a dalokban időnként még az is előfordulhat, hogy a kamrából frissen előbányászott szaxofon hegedűnek képzeli magát, mivel időközben megfeledkezett a szerepéről (és talán egy kicsit feleslegesnek is érzi magát), de a remény végül előcsalta megszokott hangjait. A pódiumest központi témája – az elmúlt másfél évre reagálva - a bezártság, az elcsendesedés, a befelé fordulás és a hiány. Ezek a gondolatok Bereményi Géza, Bohumil Hrabal, Nádasdy Ádám, Nemes Nagy Ágnes és William Shakespeare dalszövegein keresztül elevenednek meg hiteles előadók tolmácsolásában. Akik fellépnek: Jókai Ági és Nagy Péter színművészek, Szigeti Karina és Ódor Botond operaénekesek, valamint Grósz Zsuzsi (zongora), Cseh László (szaxofonok), Mayer Dodi (nagybőgő), Mike Krisztián (harsona) és Dobri Dániel (gitár).