Az alkotmányozás anatómiája I A jognak asztalánál #16

Az elmúlt tizenkét év tapasztalatai alapján szinte természetesnek tűnik, hogy egy alkotmány módosítása és egy új alaptörvény megalkotása a mindenkori kétharmados parlamenti többség privilégiuma, még akkor is, ha sem az ellenzék bevonására, sem az érdemi társadalmi részvételre nem tartanak igényt a kormányzó pártok. Ha viszont áttekintjük a kartális alkotmányok előállításának közel két és fél évszázados történetét és rápillantunk más országok gyakorlatára, akkor egy ennél sokkal színesebb és bonyolultabb kép tárul elénk. Mit jelent az alkotmány? Milyen alkotmányozási trendek figyelhetők meg nemzetközi összehasonlításban? Milyen tényezők befolyásolják egy alaptörvény élettartamát? Hol tud félrecsúszni egy alkotmányozási kísérlet? Milyen lépéseket tudunk tenni a demokratikus átmenet előkészítése érdekében? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk ebben az epizódban, amelynek vendége Uitz Renáta, a CEU oktatója és a CEU Democracy Instute társigazgatója.