Szécsi Noémi — Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre (Ep. 026)

Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.

Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.

Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.

Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő.

Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo.

2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat.

Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Szécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán.

Szerzői Facebook-oldala itt található.

Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyvei

Regények:

• Egyformák vagytok (2017)
• Kommunista Monte Cristo (2006)
• Finnugor Vámpír (2202)

Művelődéstörténet:

• Lányok és asszonyok aranykönyve (2019)
• A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra Eleonóra
• A modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra Eleonóra
• Hamis Gulyás – Társszerző: Fehér Béla

További, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmek

• Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
• Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), Kísértetek
• Promenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker)
• Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van).

Nevek

• Margaret Atwood író
• Beöthy Zsolt irodalomtudós
• Bicsérdy Béla életmód-reformer
• Elizabeth Blackwell orvosnő
• Bródy Sándor író
• Habsburg–Lotaringiai Rudolf trónörökös
• Hugonnai Vilma orvosnő
• Henrik Ibsen drámaíró
• John Harvey Kellogg életmód-reformer
• Kerényi Imre kultúrpolitikus
• Kertész Erzsébet író
• Sebastian Kneipp életmód-reformer
• Alan Parker rendező
• Jordan B. Peterson pszichológus
• Vincenz Prießnitz életmód-reformer
• Stefánia hercegnő
• Mary Edwards Walker orvosnő
• Wartha Vince vegyész
• Harvey Wienstein filmproducer

Helyszínek, fogalmak, intézmények

• gonorrhoea
• Helsinki Egyetem
• Me Too-mozgalom
• paleolit diéta
• Raisio, Finnország (mint Csongrád testvérvárosa)
• szifilisz

Írókkal készült korábbi podcastepizódok

• #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack
• #014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni
• #012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája

Műsorjegyzetek

[0:05:13]

Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított.

[0:09:55]

Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta.

[0:12:24]

Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő.

[0:16:25]

A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz.

[0:19:24]

Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok.

[0:24:11]

Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta.

[0:28:55]

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince.

[0:39:16]

A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz.

[0:44:25]

A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza.

[0:50:59]

Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?)

[0:55:25]

Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzeti karakter (szemben a magyarországi „kiskapuzással”).

[1:02:44]

Az új magyar Nemzeti Alaptanterv, kötelező olvasmánylisták és az ideológiai átnevelés késztetése. Ezzel szemben a finn gyakorlat. És az „új” gyerekek.

[1:08:37]

Hugonnai Vilma, mint Szécsi Noémi hőse. Pöttyös könyvek és csíkos könyvek, mint korai inspiráció. Az orvosnő életének alkonya, tragikus fordulatai. A tüdőbaj, a korszak másik nagy mumusa.

[1:12:41]

A munkába álló „úrinő”:a női foglalkoztatottság elterjedése az I. Világháború után. Az emancipációs robbanás. A kétféle nő: az „alsóbb” osztályokba tartozó nőkre más szabályok vonatkoztak.

[1:16:41]

Nők, akik nem akarnak gyereket vállalni – a máig érvényes tabu.

[1:19:22]

Boldogabbak lettek-e a nők az emancipáció után, a nőjogi küzdelmek eredményeként? Problémák, amelyek nem változtak és amelyek átalakultak. A munka világába kilépő nő dilemmája: teljesíteni az élet több területén egyszerre. A férfiak változó vagy nem változó hozzáállása ehhez. A máig élő XIX. századi vagy archaikus sztereotípiák.

[1:25:16]

A technológiai változás szerepe a nők egyenjogúságában. Az egészségügyi betét, a fogamzásgátló tabletta és a bébiétel forradalmi hatásai. A szexuális forradalom, a férfi és női szexualitás között „aszimmetria” megszűnése. Az ezzel együtt továbbélő 19. századi tabuk.

[1:32:36]

Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regénye a nők mai dilemmáiról. A szexuálisan felszabadult nők megbélyegzése.

[1:38:55]

„Alámenős” női szerepek ma. Generációs változások ezen a téren. A gondoskodó nő, mint tovőábbélő elvárás.

[1:42:50]

Szerepek a mai párkapcsolatokban, az egyező értékrend és az empátia fontossága.

[1:44:37]

Női közösségek és férfiközösségek. Az utóbbiak esetleges hiánya. Rivalizálás és szolidaritás nők között, férfiak között. A változó férfi nem, a férfiak által felvett új „skill”, hogy beszélhetnek az érzelmeikről. Annak szükségessége, hogy a férfiak újrafogalmazzák magukat a megváltozott nők mellett.

[1:49:43]

A Me Too és „visszamenőleges” hatásai. A férfi nemi identitás „mérgező” elemeinek kiiktatása. A nők XIX. századi elvárásai a férfiakkal szemben. A férfi és női nemi szerepek, zsemélyiségjegyek esetleges megváltoztathatatlan, biológiai okai, gyökerei.

[2:01:19]

A női termékenység korlátozott időszaka hatása az életpályamodellre, a nag kép „gyorsabb” megértésének szükségessége emiatt.

[2:04:28]

Szécsi Noémi merítése saját környezetében látott sorsokból regényeihez. Ismerőseinek viszonyulása ehhez.

[2:05:51]

A női emancipáció és a gyerekvállalás összefüggései. Létezhet-e olyan állapot, amelyben a születésszám is növelhető és a női egyenjogúság is megmarad? A gyerekvállalás „prokjektjének” óriásivá növekedése.

[2:09:52]

Koronavírus: lát-e valamit abból, hogy mi lesz, az irodalom. A háborús konyha tippjei. Átállni egy másféle fogyasztásra.

[2:14:04]

Veszteségeink járvány idején. Életünk összeomlása – B-tervek és C-tervek. Noémi kertje.

[2:16:23]

A gazdagokat és kiváltságosokat is sújtó vírus: a járvány, amitől nem véd meg a pénz és a befolyás.

[2:18:16]

Hogyan lett Szécsi Noémi „polgáriból” „balliberális” író? A középen maradás lehetetlensége Magyarországon. Kerényi Imre sztárcsináló levele. A nem írás, mint állásfoglalás a kialakult helyzetről. Kiesés a polgári pikszisből.

[2:23:24]

Az életközepi válság. A megújulás igénye ebben az életkorban.

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices