Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni?

Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele beszélgetek a XIX. század magyar világutazóiról, A Földgömb magazinról, Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjpercéről, a klímaváltozásról és az életről extrém hideg és extrém magas helyeken.

Az 1969-ben születetett Nagy Balázs az Eötvös Lóránd tudományegyetemen, földrajz szakon végzett 1995-ben, majd 2002-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Jelenleg az az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földrajztudományi Központ vezetője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Egyben A Földgömb Expedíciós Alapítvány kuratóriumának elnöke, amely alapítvány honlapján ez olvasható róla:

„Szakterülete a földfelszín formakincsének klímaváltozások hatására történő átalakulása. E kérdéskört számos extrém környezetben vizsgálta már: a Kárpátokban több mint száz alkalommal járt, de három, hosszú expedícióval az Antarktiszon is kutatott. Kedvenc vidékei a száraz magashegységi térségek: Kis-Ázsia, a Himalája és az Andok hegyi sivatagjai, érzékeny hegyi tundraterületei.”

És hogy mi ez az alapítvány? Nos a beszélgetésben erről is lesz szó. Annyit elárulhatok, céljai kapcsolódnak a Földgömb magazin küldetéséhez. És hogy mi az a Földgömb magazin? Csupa kérdések, de természetesen erről is beszélgetünk, hiszen a ’20-as évek végén alapított, legendás lapnak 2006-tól Nagy Balázs a főszerkesztője.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Nagy Balázs adatlapja

az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének honlapján;
A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány honlapján (részletes életrajzi adatokkal)

Az interjúban tárgyalt, említett intézmények, szervezetek

A Földgömb magazin és története a Wikipédián
A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány
A Magyar Földrajzi Társaság
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) és a beszélgetésben hivatkozott jelentése
A National Geographic Society
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és története
A Ted Talks

Helyszínek

Az interjúban említett felfedezők, földrajztudósok

További említett személyek

Damaszkin Arzén (mint Kittenberger Kálmán mecénása)
Milleker Rezső (A Földgömb magazin alapítója)
Greta Thunberg (környezetvédelmi aktivista)

Az interjúban említett egyéb fogalmak

Események

Korábbi földrajzzal, világutazással kapcsolatos epizódok

Műsorjegyzetek

[0:06:28]

„Tudományosan fehér foltokat színezünk ki extrém helyszíneken”. Mik ezek a fehér foltok és mitől extrémek? Miért pont az Andok, miért pont az Antarktisz?

[0:09:39]

Hogyan került Nagy Balázs az Antarktiszra? A nagy utazó elődök expedíciói, mint inspiráció. Az extrém helyszínek iránti érdeklődés az egyetemi évek alatt, egy nemzetközi kooperációban való részvétel lehetősége az egyetem után. Hogyan utazik a kutató az Antarktiszra?

[0:13:39]

Élet és „lakhatás”, kutatás, táplálkozás az Antarktiszon.

[0:17:04]

Az Antarktisz, mint nemzetközi terület, a vonatkozó szabályok. Az antarktiszi tömegturizmus.

[0:19:20]

Kutatóbázisok az Antarktiszon. Ki létesíthet ilyet? Van-e Magyarországnak állomása az Anktarktiszon? Miért nyit valaki ilyen állomást, mit lehet ott kutatni? Oázisok az Antarktiszon, mi történik ott, ahol eltűnik a jég?

[0:24:18]

A felmelegedés következményei az Antarktiszon. Bolgár, cseh, ukrán és román kutatóállomások. Presztízs, kutatási haszon és hosszú távú geopolitikai előnyök, amelyek a bázisokkal járnak. Miért lenne fontos ott lennünk nekünk is?

[0:27:47]

Miért hiányzik a magyar külpolitikai gondolkodásból a távoli földrészek felé való kitekintés? A „tenger, ami elválaszt” hibás doktrínája. A Ferenc József-föld feltárásának szomorú tanulságai a Monarchia idejéből. A magyar gondolkodás bezártsága a „Kárpátok között”.

[0:32:19]

Az Antarktiszon szerzett tapasztalatok közvetlen haszna Magyarországon.

[0:33:01]

„Ugrás” az Antarktiszról Dél-Amerikába. Az Andok és a mai napig ott dolgozó magyar kutatók. Chile és Argentína határvidéke.

[0:35:34]

Mit csinálnak a magyar kutatók az Andokban. Víz és víztartalékok kutatása a kopár és fagyott területen, a hegyi „sivatagban” hidegben és nagyon magasan. A hegyek, mint fagyott víztározók.

[0:38:54]

A hegyek „beműszerezése”. A kiolvadó hegyek, ennek következménye, a regionális kormányzat, amely stratégiai fontosságúvá minősítette a magyarok kutatását.

[0:40:39]

Munka 6000 méter fölött. Mi történik az emberi szervezettel 6800 méteren? Hogyan reagál az extrém viszonyokra. Beszűkült tudat, felejtés, hallucinációk.

[0:46:58]

Nagy Balázs családja: mit szólnak hozzá hogy „apa” gyakran van távol? Az együtt utazó, felfedező család.

[0:48:38]

A klímaváltozás: felolvadó jég és tengerszínt-emelkedés. Mennyire van tényleg vészhelyzet? A jelen folyamati és klímaváltozások a földtörténeti múltban, vagy az emberi történelem során. A hullámtermészetű, visszatérő és a manapság „elszabadult” folyamatok.

[0:51:43]

Sok-e következő évtizedekre előrejelzett tengerszint-emelkedés? Ha nem sok, miért ad okot aggodalomra mégis?

[0:53:27]

Mekkora része a felmelegedésnek az emberi tevékenység? Lehet-e ezeket számszerűsíteni? A Kis-jégkorszak és annak klímája.

[0:55:38]

A felmelegedés következményei az Andokban. A jövő generációinak fagyott édesvíz-tartaléka a hegyekben.

[0:58:54]

Vízproblémák Magyarországon: az árvízveszély a Kárpát-medencében, az emelkedő tetőzési magasságok. Az ártérbe való építkezés problémája, az oktatás, ismeretterjesztés hiánya. A Római-part problémájának lényege.

[1:07:32]

Hogyan nézi a klímakutató a Greta Thunberg-jelenséget. Előnyei, hátrányai. Az oktatás fontossága a hosszú távon.

[1:11:09]

A hatodik kihalás, a biodiverzitás csökkenése. Az emberi hatás, a bolygó túlnépesedése.

[1:16:46]

A Száhel-övezet, mint példa, hogy miképpen lehetetlen a túlnépesedett földön alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

[1:18:22]

A klímaváltozás várható hatása a Kárpát-medencére, amely szintén „átmeneti zóna”.

[1:21:34]

A Földgömb magazin. Az „Ésszel járom be a földet” mottója és a lap története.

[1:24:28]

Az információszerző utazás és a birodalmi szemlélet. Az állami támogatás hiányának „hagyományai” Magyarországon. A Földgömb magazin indulása Trianon után, a gazdasági válság idején. A National Geographic: hasonlóságok és különbségek.

[1:31:05]

A Fölgömb újraindítása. Üzleti, finanszírozási modellje. A közösségi rendszerben, lelkesedésből megszülető lap.

[1:34:31]

Az újsághoz kapcsolódó fesztiválok: Felefedezők napja, s Zöldgömb fesztivál. Konferenciák, tanulmányi versenyek. Az állami támogatás elenyésző hányada.

[1:36:04]

Nagy elődök nyomában. Például: hol ment keresztül Kőrösi Csoma Sándor a Himaláján. Sven Hedin a Pamírban.

[1:37:32]

A magyar arisztokraták, mint a régi utazások támogatói. Damaszkin Arzén és Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjának története.

[1:39:39]

Támogatják-e a gazdag emberek manapság a magyar expedíciókat? A szponzorkeresés nehézségei és a klímaváltozás iránti érdeklődés adta lehetőségek.

[1:43:16]

A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány

[1:44:07]

A világ iránti érdeklődés felfutása, a személyes előadások reneszánsza. A Ted Talk és az egyéb „oneman-show” a formátumok jótékony hatása.

[1:46:44]

Nevelhetők-e az iskolákban a jövő generációi a természet szeretetére, a megismerés vágyára? A hazai általános iskolai földrajzoktatás lehetőségei és problémái, a változtatás szükségessége, a döntéshozók inkompetenciája.

[1:50:34]

Mi lesz a következő számban A Földgömb magazinban? Hogyan bírja Nagy Balázs a három hivatásából adódó terhelést? Mi hajtja?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

The Stanford Torus Space Habitat